Rejtvényjáték kávéház

Kedves Maria!

Köszönöm Neked is a biztatást. Már meggyőztetek, úgy döntöttem mégis folytatom, amikor van időm fejtek. Egyébként is jól esik néha egy kis társalgás amit Veletek folytathatok. Úgy érzem hiányoznátok nagyon.

Nélkületek már abba hagytam volna.

Köszönöm kedvességeteket, Razielnek és Sutyiknak is.

Örülök, hogy meg tudtunk győzni.

Jól fogtad fel, amit többen is mondtunk Neked: csak akkor fejts, amikor kedved van.

Az sem baj, ha néhány hetet kihagysz, senki nem kerget.

A baj inkább ott van, ha ez a szórakozás kényszeressé válik, de ez remélem minket nem fenyeget.

Fel a fejjel, és aludj jól! :)

Kedves Julianna!

Köszönöm biztató szavaidat, és úgy érzem igazad van. A nyári időszakban csak a játék miatt fogok játszani, ha az időm engedi. Télen viszont a hosszú esték miatt jól jön ez a kikapcsolódás.

Még egyszer is köszönöm kedves szavaidat.

Puszillak.

Átérzem a szomorúságodat, és tudom, mennyi tennivaló van egy kertes házban.

De ebben a játékban igazán el lehet mondani, hogy nem hajt a tatár!

Ne a versenyzésért fejts, mint ahogy legtöbben mi sem azért játszunk, hanem a kikapcsolódásért, a játék öröméért.

És csak akkor, amikor kedved van hozzá.

De örülünk, hogy játékostársunknak mondhatunk, ne hagyd abba egy-két kudarc miatt!

A rejtvények, a jó és rossz extrák jönnek-mennek, mi meg maradunk, és játszunk, amikor kedvünk és időnk van rá.

Jó lenne, ha Te is így fognád fel, és csak a kikapcsolódást, a rossz dolgok kis időre való elfelejtését éreznéd.

Remélem, kicsit meggyőzött, hogy ennyien biztatunk a maradásra, kedves Rózsa!

Nagyon jól esett a biztatásotok.

Köszönöm Razielnek, és Sutyiknak is!

Tudjátok néha elkedvetlenedik az ember, mert szélmalomharcnak érzem, és belefáradtam.Egyébként is annyi feladat hárul rám mióta szegény jó férjem meghalt. Egy kertes házban mindig van tennivaló,és nem akarom a fiamat sem túl terhelni az én gondjaimmal. A nagyfiam Budapesten él, így őt nem kérhetem, minden a kisebbre marad. Pedig Ő is kertes házban él, és három kislány édesapja.

Így amit tudok egyedül oldom meg.

Nem panaszkodni akarok, de egyedül nehezebb az élet.

Kevés időm jut most a rejtvényfejtésre, ezért is érzem úgy, hogy be kellene fejeznem.

Teljesen egyetértetek Veletek. Nem fontos annak olvasni, és részt venni, akinek nem tetszik.

Igazán megértem azokat akik valami ok miatt abba hagyták a rejtvényfejtést. Most én is fontolgatom, hogy ezt kellene tennem. Már tizenhat napja egy helyben topogok és nem jön semmi, ami ebből a helyzetből ki tudna húzni.

Igazán el tudják venni az ember kedvét.

Most legszívesebben befejezném.

Ehhez jóformán nincs is mit hozzátenni.

Pontosan így érzek én is.

Az egész kontytépés értelmetlen és felesleges, nem mond semmit és nem is viszi előre az eredeti célt: a kellemes időtöltést vagy kedvenc foglalatosságunkat, a rejtvényfejtést.

A kávéházban pedig arról beszélünk, ami éppen terítéken van vagy mást is érdekelhet, de ezt lehetőleg kultúráltan tesszük.

Senkinek nem kötelező ebben részvennie.

Kedves Klári! Néhányunk szerint az emberek a kávéházban nem szakmai megbeszéléseket tartanak. Ha pedig mégis, akkor nem zavarja őket a "szakmaitlan zajongás". Javaslom, hozz létre egy "rejtvényjáték szakmai fórumot", a "nyugdíjas egység" nevében is ígérem, oda nem fogunk menni habos-babos trécselni.

Mielőtt végképp lezárnám ezt az értelmetlen és parttalan vitát, egy pár megjegyzés:

- eddig én nem tapasztaltam nemzedéki ellentétet, idősebbek, fiatalabbak segítettek egymásnak;

- soha nem hittük magunkat tévedhetetlennek, nem tettünk isteni kinyilatkoztatásokat, soha, senkire nem erőltettük rá a véleményünket;

- az ellenvéleményekbe sohasem magyaráztunk bele sértéseket, ha azok valóban csak egy más felfogást tartalmaztak.

Szerinted nem sértő a megjegyzésed: "az értelmes emberek mindegyike lekopott innen"? = aki itt maradt az nem értelmes.

Köszönöm figyelmedet.