Rejtvényjáték kávéház

Aperitifnek azért elmegy. A "barátkozós" neve miatt tetszett meg. Utána jöhet olyan, ami felér azzal a soproni kékfrankossal, amit évtizedekkel ezelőtt egy soproni pincében ittam. Azóta nem igazán iszom bort sem.

3500000 pont kell a következő szintig.

Igen, emlékszem!

Éppen akkor volt az ikrek osztálya valami testvérvárosi iskolalátogatáson, és valamelyik "nagy" versenyző meg is látogatta azt az iskolát.

Még fénykép is készült a kicsikkel, a lányomnak biztosan megvan valahol.

Nem, "barátkozós" nouveau-t nem küldök, az egy pacsmag, amit különböző szőlészetekből szedtek és öntöttek össze.

Beaujolais-ben tízféle különboző, szigorúan elkülönített borfajta van, inkább egy jófajta eredeti brouillyt vagy Saint-Amourt (Szent szerelem) kaptok.

Az ú.n. Beaujolais nouveau (új beaujolais-i bor), amelynek november harmadik csütörtökjén van az avatási ünnepe, csak egy reklámcirkusz, a helyiek meg sem isszák, csak azokat, amelyek egy-egy bizonyos szőlészetből kerülnek szüretelésre.

Úgyhogy kérj valami mást, Marikám!

Nemcsak iszom az egészségetekre, hanem kóstolót is küldök.

A Beaujolais vidék borai konnyűek és kellemes ízűek, a vörös húsokon, a halakon és a desszerteken kívül jóformán mindenhez lehet őket inni.

Persze módjával, hukk!

Úgy néz ki, hogy csütörtökön megint itthagylak benneteket!

Akkor lesz a beaujolais-i nagy borkóstoló, és a múltkori magyar csapat megint felkért, hogy tolmácsoljak. (Un Dorkát nem hozzák, szerencsémre. Úgy látszik, nekik is elegük lett a sok nyafogásból, fanyalgásból.)

Most kaptam meg a visszaigazolást.

Vonattal megyek, TGV-vel, csak másfél óra az út, és nagyon kényelmes. Helyben aztán mident a vendéglátók intéznek.

Eddig is szép élményeim vannak erről a vidékről, hiszen az itteni egyetemet is a közelben, Lyonban végeztem el.

De addig még lesz alkalmunk "beszélgetni"! :)

Sajnálni fogom, hogy itthagysz, de örülök, hogy ilyen szépen haladsz.

És csináltam én már ennél nagyobb ökörséget is, mikor egy hanyag mozdulattal felraktam az összes, jobbnál-jobb extrámat az akcióra, mert elnéztem valamit.

Soha ennél nagyobb baj ne érjen!

Még mindig jobb, mintha a 10 extrát engedőt dobtad volna el. Én is jártam már úgy, hogy az eldobandó extra értékét figyeltem és sikerült megszabadítani magamat a 6 rejtvényestől.

Figyelmeztetlek, nemsokáig rabolhatsz tőlem.

Próbálj meg jobban vigyázni a kincseinkre!

Azért a figyelmetlenségnek is van határa.

Ma véletlenül eldobtam az ezüst, 40%-os ládikómat, ez már a hülyeség határát súrolja... :-(

Júlia év vége közeledik, nem lehetünk állandóan figyelmesek, lassan de biztosan fáradunk.:)

Majd jövőre veletek ugyanitt, frissen, üdén, fiatalosan 100 %-t fogunk teljesíteni.

Újat nem tudtam meg róluk, de a "fejtvény" ránk nem is vonatkozott, met a mi ikreink (akik nagyon szépen - és magyarül! - köszönnek szépen mindent, és csókoltatnak Benneteket), nem egypetéjűek.

Úgy látszik, mostanában fáradtabb vagy figyelmetlenebb vagyok a sokévi átlagnál, mert olyan ritkák a 100%-os eredményeim, mint a fehér holló.

Nagy baj nincs, mert legtöbbször már megfejtett rejtvényeket kapok, de eléggé furcsállom.

Azt írtam, hogy a Szabó családot és a szombat esti kabarét a rádióban hallgattuk, nem beszéltem tévéről.

Az csak később lett, mint a frizsider, a mosógép és a centrifuga is.

Ha jól emlékszem, első ilyen "modern" szerkentyűnk egy porszívó és egy fürdőszobai gázmelegítő volt.

A gyerekek és az ünnepelt kutyamatyi mindennek nagyon örült, de legjobban annak, hogy ismeretlenül is felköszöntöttétek és csókoltattátok őket.

Annyit kellett fordítanom, mintha egy ENSZ konferencián lettem volna! :D

Most enyhén ki vagyok dögölve, még rejtek egy fejtvényt, aztán tente baba, tente! :)

Képzelem mennyire örülnek majd az ajándéknak. Nálunk is elég nagy gond volt, hogy ki mit szeretne nézni, nekem mindegy volt, mert uram szerint csak azért ültem a tv elött mert onnan jött a fény hogy tudja kötni. Jelenleg négy tv van a lakásban, még a konyhában is van, háttér zajnak használom, meg néha visszabeszélek nekik, ha olyant mondanak, ami nem tetszik. Mostanában elég sűrűn vitatkozom velük.

Azért a Szabó családot szerettem, meg a zenéket.

Szerencse, hogy még nem ért ide, mert ahogy magamat és megingathatatlan szerelmemet a brassói aprópecsenye iránt ismerem, nem sok maradt volna belőle holnapra!

Így nyilván reggel fog megérkezni, és az összes jókívánságokkal és pogácsákkal együtt át tudom adni a többieknek is, akik számítanak rá!

Köszönöm, Marisom! :)

Itt is ma éjjel ugrik az óra egyet, de én soha a bides életben nem fogom megtanulni, hogy mikor hány az óra. (Hacsak előző este nem piált túl sokat...)

Szerencsére a számítógépen automatikusan cserélődik, úgyhogy nem kell sokat törni a fejemet.

Holnap egyébként felejthetetlen születésnapjuk lesz az ikreknek, mert "őrült" nagybátyám, aki egyben a lányom keresztapja is, televíziót vett a kölyköknek.

Hogy ne kelljen "szegénykéknek" a felnőttek műsorait nézni.

Emlékszem, ennyi idős koromban örültünk, ha a Szabó családot vagy a szombat esti kabarét hallgatthattuk a rádióban.

De ahogy mondani szoktam, tempora mutantur... Változnak az idők, és mi is változunk benne.