Rejtvényjáték kávéház

Valamelyest múlik a fájdalom, a Voltaren is segít, csak rettentő fáradt vagyok, ami rám igazán nem jellemző.

Ha csütörtökig nem lesz jelentős javulás, termézetesen elmegyek az orvoshoz, aki már tud a bajomről, és ha rosszabbodik az állapotom, ki is jön.

Azt a kis forralt bort meg nen irígyeld tőlem, van még!

Ha megkívántad, küldök egy kicsit, finom chardonnay- ból készült! :)

Összegzem, mire jutottam:

."Túlvan" az ember a karrierjátékban sorban leOSZTOTT rejvényeken, amiben nincsenek benne a titkos rejtvények, de bennevannak az átugrottak (és nyilván a gyakorlás sincs benne). A "megfejtettekbe" az összes leKÉRT rejtvény beleszámít, a titkos és a gyakorlás is, de nincsenek benne az átugrottak. A passzolt rejtvények nem számítanak.

Vagyis aki túlvan 775 rejtvényen, van 36 titkos és 6 átugrott, az 775+36-6=805 rejtvény a karrierjátékban, ha 1108-at fejtett meg, akkor abból 303 gyakorlás.

DE! Ez a szabály sem magyaráz meg mindent. Van, akinek lényegesen több a karrierjátékbeli rejtvénye, mint ahányat megfejtett, például túlvan 200-on, +20 titkos, -5 átugrott, =215, de csak 190 megfejtett rejtvénye van :-) [Visszaosztott rejtvények? A kétszer megfejtett rejtvények egynek számítanak?]

.Továbbra sem értem az extraosztás rejtelmeit. Lehet 95% alatt extrát kapni?

.A százalékról viszont rájöttem, hogy nem a betűk száma, hanem az értéke alapján számolódik.

.A gyakorlásban, azt hiszem, érmet sem lehet kapni, de ezt még ki fogom próbálni.

Ezek a részletek már nincsenek benne a súgóban, de láthatólag ki vannak dolgozva. Elnézést azoktól, akiket a háttér nem érdekel, engem megfogott a koncepció, és még nem sikerült leválni. Annyira viszont nem sürgős, hogy Speedzet zavarjam érte.

Máris jobb egy kicsit, hukk!

De úgy érzem, elfér még egy bögrényi...

Nyilván az együttérzés is segített, nem is kétséges.

Ez a bolond fiú meg, aki nem tudja végképp letagadni breton származását, egy könnyű halfelfújtat is hozott, a lányom húslevese mellé.

Ha ezektől és a küldött jókívánságoktól nem gyógyulok meg, akkor menthetetlen vagyok!

Tudtam, hogy Rád számíthatok, Maria!

A cigánypecsenyét nem kívánom (ugye, hogy beteg vagyok?), csak vala mi könnyűt.

A lázamat már levitte a csillapító, úgysem volt magas. Inkább a tüdőm fáj, ha ülök, fejteni is csak részletekben tudok.

Jön nemsokéra a vőm, csinál egy kis szekfűszeges-borsos forraltbort, a szomszédnéni meg hozott tejszínes tejberizst, olyan könnyű, majd elszáll.

A kutyasétáltatásért meg verseng az összes nagylány, jó dolga van Kócoskámnak. Csak persze érzi, hogy valami nincs rendben, alig akar elmozdulni az ágyam mellől.

Tudöd, Tőled mit kérek?

Egy-két puszit, kis hátbaveregetést (de csak távolról, nehogy elkapd), meg egy kevés rámgondolást.

Az tuti segít! :)

Beteeeeeg vagyooook!

Ki vígasztal meg?

Mit szégyellsz, Te kis bolondos!

Csak nem gondolod, hogy egy ilyen apróságért megharagszom?

Ismerhetnél már ennyire, Marikám!!!

A szöletésnapodra pedig a legjobbakat kívánom, mindent-mimdent, amit Magadnak szeretnél.

Nálam amúgy is nagy ünnep február hatodika, mert sokszor emlegetett drága nagyanyám is akkor született, és az esküvője is ezen a napon volt nagyapámmal.

Nyugodjanak békében.

Bocsánat. Visszaolvasva írtam. Úgy látszik, ez a pályázat, meg egyebek vagy az időjárás, amire mindent rá lehet fogni, feledékennyé tett. No, de nem úgy gondoltam a szenvedést, azért nem is emlékeztem rá.

Hajfestés: Elég korán kezdtem őszülni. Ráadásul 29 éves voltam, amikor a fiam született. Furcsa lett volna az iskolába menni a kis alsósért fehér hajjal. Fiam örökölte. Irigylem, akinek szép fehér haja van, de lenöveszteni iszonyú lenne. Pedig az lenne a természetes ennyi idősen.

Kérlek, ha másért nem, szülinapi ajándékként bocsáss meg. Máskor visszaolvasom, mit is írtam. Nem szoktam letagadni a tetteimet. Most ezt szégyellem.

Maria téved, nem szenvedtem, és nem is ment az agyamra a jólét, Magyarországnak meg semmi köze nem volt az egfészhez.

Valami olyasmiért veszekedtél, hogy minek kellett már megint szőkére festeni a hajamat (húsz éve nem festem, őrzöm az eredeti gesztenyebarnát!)

Nem láttalak sajnos, de tudtam - álmomban - hogy Te vagy.

Egyébként ki tehet az álmairól? Ez a dolog még véletlenül sem jut eszembe soha, ha ébren vagyok! :D

Julianna! Azt hiszem, túl jó volt a múlt hétvége. Most meg attól is szenvedsz, amit máskor észre sem veszel. Vannak hétköznapok is.

Manzsuval rejtvény miatt veszekedtél, vagy itthon jártál álmodban?