Rejtvényjáték kávéház

Egyik kedvenc viccünk volt.

A másik a "Ki nekünk Sztálin, fiam?" kezdetű.

Csak úgy, eszembe jutott:

Mindig is tudtuk, hogy a kapitalizmus a tönk szélén áll. De mi egy lépéssel megelőztük. :)

Nincs könnyű dolgod.

A tanácsotokra hallgatva egyszer már feliratkoztam a Hoxára, de időközben elfelejtettem a nevemet vagy a jelszavamat, és mikor a múlt hónapban be akartam menni, nem engdte.

Én meg nem erőltettem. Ahogy mondjátok is, a fejtés maga is sok időt elvesz az ember idejéből, ha úgy imádja, mint mi.

10-15 rejtvény naponta, persze úgy, hogy kettő-három után jönnek az egyéb dolgok és elfoglaltságok, de másra már nemigen marad idő.

Most éppen kicsit benne vagyok a kakiban, mert egy olyan novellát kaptam fordításra, amely az '50-'60-as évek frázisait és készen kapott jelszavait gúnyolja ki, de hogy a fenébe fordítsam le például azt, hogy "nagy csapást mértünk a kapitalizmusra"??? :))

Szó szerint nincs probléma a fordítással, de az közel sem adja vissza a magyar kifejezés csattanós (és nevetséges) hangulatát... :-(

Fő, hogy "visszajöttél". Nagyon megkönnyebbültem, mert éreztem, hogy valami zűr van.

Ilyenkor persze az ember nem gondol arra, hogy más probémái is lehetnek valakinek, rögtön önző fejjel magára gondol.

Remélem, elmentek fejed felől a fellegek, és visszakapjuk azt a Sutyikot, akinek nemcsak a stílusa, de már a neve is meleg mosolyra késztette az embert.

Legalábbis ami engem illet.

Elmeséltem a dolgot Kócméknak, megkönnyebbült sóhajjal rakta fejét a papucsomra.

"Asztat" üzeni, hogy a fórumon is megérzi az illatodat, és legközelebb kiment Téged még a legmélyebb hólavina alól is!

Jó a Hoxa, de az is elvonja az időnket. Néha ott ragadok a pletykás fórumoknál. Hogy mik vannak! :)

Ott ismertem meg a pocakcsengőt és a tangle teezert. Nem is tudom, hogy tudtam ezek nélkül meglenni. :D

Aztán ott a face, már ott is restanciám van. :)

Kedves RÖTYE-k!

Bocsi a hallgatás miatt. Kócmék igazából csak ürügy volt. Kicsit túl sok minden jött össze, aminek a következményeitől korábban a rejtvényezés segített megszabadulni. Ami most nem csak kiesett, de 1,5 hónapja a csak 200 kockás rejtvények, a definiálatlan többesélyes zárt betűkkel még rá is tettek. Az időjárásról nem is beszélve. Mindegy, minden elmúlik.

Ajaj, régi idők! Nekem telefonos kedvezményem volt, de már azt is csak emlék.

Jövőre én már ingyen vonatozhatok. :)

Mondasz valamit! Ettől is okosabb lettem, erre nem is gondoltam. :O

Milyen jó, hogy nem csak a saját eszemmel gondolkodok, hanem hozzájön a Tietek is. :)))

A MÁV még a szülőknek sem ad kedvezményt, nemhogy az unokaöcsiknek! Pedig hogy szeretnek vonatozni!

Ha fellépnél a Hoxa-ra, tudnál privát beszélgetést is folytatni. No csak azt nem tudom, mi lenne a kávéházzal, ha mind a négyen ott társalognánk.

Vannak kérdések, amiket itt nem merünk egymásnak feltenni, még akkor sem, ha célzunk rá, hogy nem kötelező válaszolni. Sokkal hamarabb tisztázódnak a félreértések. Azért nem hiszem, hogy Sutyikot rossz szájíz akadályozta a csevegésben. Elég macerás lehet a költözés egy évben kétszer is. Még ez a kis festés is mennyi munkát ad! Mert ha már letisztítottam a nappalis képeket, miért hagynám a hálószoba képeit pókhálósan?

Azért röpködhetek kint és bent is az Air France-szal, mert van egy nagybátyám, aki ott volt mérnök, és nyugdíjasan is érvényes a kedvezmény az egész családra.

Praktikus, nem? :))

Ezt az utat egyébként a boldog apa állta, így még a kedvezményes ár sem az én zsebemből "ugrott".

Mint ahogyan az augusztusi londoni utazás sem, mert a vőm imádja a feleségét, és rém büszke-boldog, hogy - a kislány után jóval később - fia is született!

Jaaaj, Sutyik! Lehetek őszinte? Nem tudtam, hogy Kócosra haragszol, vagy én mondtam valamit, amivel - igazán akaratomon kívül - megbántottalak.

Azért volt ilyen érzésem, mert azelőtt sokkal gyakrabban jöttél a fórumra, igazi aktív tagként.

Ha tudnád, milyen régen hezitálok, hányszor fogalmaztam meg magamban a kérdést, hogy ezt megtudjam, csak éppen nem mertem feltenni, pedig nem vagyok félős természetű.

Itt nincs privát üzenetküldési lehetőség (ami érthető is, a csalások elkerülése végett), nem

tudtam, hogy közeledjek Hozzád.

Örülök, hogy megbocsátottál kívül-belül zilált ebemnek, megmondom neki! :)

Na, akkor igaza volt Mark Twainnek! :)

Én meg örülök neki.