Rejtvényjáték kávéház

Hát a patakpart igen csábító, sőt, ha csak úgy megy, a sulykolás is.

Sajnos, én kénytelen vagyok ebben a szörnyű panelban a ruhákkal együtt száradni:-) még egy pici erkélyem sincs. Megoldható lett volna egy, ablakpárkányra szerelt szárító, többen csinálták is. Azonban errefelé nagyon poros a levegő, télen még korom is jött a környéki kertes övezet felől. Ma már kevésbé, nyilván gázzal fűtenek.

Ezek a keményre száradt ruhák nekem is ismerősek, akkor még kertes házban éltünk. Alig lehetett néhányat egyszerre bevinni, anyám sokszor rám szólt: ne törd azt a ruhát! a kezem vérvörös volt a fagytól, de isteni jó volt a ruhák szaga, vagyis inkább illata.

Általában ugyanazok a jutalmak minden küldetés teljesítése után, ez sem kivétel.

1. Kapsz annyi pontot, mint amennyit tegnap kaptál a fejtésért.

2. Becserélheted extráidat egy azonos szintem levő játékos extráira.

3. Állandó hatás: Nemcsak a hibáidat jelezzük, hanem a helyes megoldást is.

Van még egy negyedik is, most nem jut hirtelen eszembe. Talán valami olyasmi, hogy megkapod a következő szinhez hiányzó ponjaid X százalékát, de ez nem biztos...

Sok sikert! :)

Esetleg sulykolóval a patak partján. ;)

Száradó ruhákkal nem is egészséges egy légtérben lenni. Régen mindig kiteregettek, még télen is. Ha keményre fagyott, könnyebben száradt odabenn.

A desztillálásról a pálinka jut az eszembe, nem a mosás. ;)

Hát, lényegében csak felerészt éreztem jól magam. Nemcsak hogy délig ültem egy buszon, utána háromszor elirányítottak, a Nagy Lajos király útja időközben József Attilára változott. Aztán volt egy kényelmetlen afférom egy bunkócska nővel. Ez volt az, amikor a szegedi szállást három személyre megrendeltem, mindkét fél örült, hogy elintéztem, az ár megfelelő volt. De egyik sem jött el, sőt ki voltak kapcsolva, nem is tudtam őket hívni. A következő versenyen egyik se jött oda megmagyarázni a dolgot. Sőt, most ez az illető nem is akart emlékezni! ráadásul két szó után folyton belevágott a szavaimba, hogy ő úgyse tudott volna ott maradni, mert az anyja beteg. Már nekem égett az arcom, hogy a fenébe, kabátlopási históriába estem megint?

Aztán volt ez a hiba-kockamagyarázó affér, azon szerencsére hamar túltettem magam.

A lapok leadása utáni megbeszélésen kiderült, hogy legalább hét-nyolc hibám lesz, így meg se vártam az eredményhirdetést. Mégis lekéstem egy vonatot, rögtön utána az utolsó buszt. Éjfélre értem haza, Pécsről. De azért jól voltam.

Mindenesetre Pécs csodálatosan szép azokkal a Zsolnay-mozaikos házakkal, bizonyára sokan ismeritek ti is.

Igazából már sok volt nekem az a 23 év, utóbbi időben többször nem csinálta meg a centrifugálást, új és új kikapcsolás után indítva csak a centriprogramot sem.

Legközelebb a tévé kerül sorra. Vagy az ebédlőasztal. Mindegyik túl van a 22. évén.

Egyébként "nemvejem", idősebb lányom élettársa rendkívüli ezermester. Igaz, nem tökéletesre, de csöpögő vízcsapomat is megjavította. Azért nem tökéletes, mert igazából az egész rendszert (32 éves) már ki kellene cseréltetni, annyira leromlottak a csövek.

Egyébként az az egyetlen egy szerelő a 23 év alatt egy "régimódi" (amúgy nem is fiatal) szerelő volt. Nekiállt egy új kapcsológombot hegeszteni, ez volt kb. 15 éve. A számlát akkor sokallottam ugyan, de mivel egyedül voltam a lakásban, nem mertem vitatkozni vele. Viszont megérte, mert több mint két évtized ma már igazán rekord ilyen gyakran használt gépeknél.

Most nekem csak az a problémám, hogy ez az új port szeretne, márpedig én már régóta csak a mosódiót, mosószappant (habzásmentes), mosógolyót használtam, illetve egyfajta gyapjúmosószerem volt, de az is folyadék.

A mi csapvizünk néha egész jó, általában azonban teleklórozzák, néha még harmadnap is érzem a bőrömön, ha fürdök.

Éppen most teljesítettem ezt a küldetést.

Az első három nap sok klassz extrával sok pontot tudtam szerezni, de ennek a harmadik napon ittam meg a levét, amikor apró rejtvények és semmitérő extrák mellett még egy "Extráid értéke nem lehet 500 pontnál több" nevű átok is befutott, aznap kevesebb időm is volt, úgyhogy az egész lenullázódott... :-(

Újrakezdtem, mostmár vigyázva, hogy az első napon ne fejtsek túl sokat, így fokozatosan sikerült is.

Neked is sok sikert hozzá!

Gondolom a szerelő férfiből van és nem szokott mosni. :) Nem értem, hogy miért tartja feleslegesnek, hiszen lúgosító anyagok és sokkal kímélőbb a ruhákhoz.

Én sem használok por alapú mosószert, mert nagyon lerakódik a gépben és tényleg sok a por a megszáradt ruhákban. Folyékony mosószert használok. Ne nevessetek ki, de néha még a kész dolgokat is ki szoktam öblíteni a kádban és újra visszateszem centrizni. Pl.ágynemű, pléd, fürdőlepedők. Rájuk fér a plusz öblítés.

Kedves Pepita, én harmadik elemis koromtól anyanyelvünk szépségén lovagolok. Nagyon szerettem a nyelvtant, később is. A legjobban akkor utáltak, amikor önkéntelenül kijavítottam valakit. Míg nem volt számítógép, addig máshogy, internet óta fórumokon, ahova gyakran beírogattam. Sokszor megkaptam a magamét, hogy mit foglalkozom a helyesírással, merthogy itt nem arról van szó. Már alig mertem "szólni", a végén elhagytam, írjon mindenki, ahogyan "megtanulta", pontosabban ahogy nem tanulta meg.

Úgyhogy nem baj, ha legalább mi, akik szeretjük szép nyelvünket úgy, ahogyan másnak is kéne, szólunk, javítgatunk.

Volt egy kollégám, tán azért is ügyelte a magyar nyelv szépségeit, mert író-költő volt. Egyszer bent elmesélte, hogy mikor a héven utazván több csitri égbekiáltó otrombasággal üvöltözött egymással, megszólította az egyiket: "Te egy nagyon szép, helyes kislány vagy, hogyan tudsz ilyen szörnyű ronda szavakat kiejteni azon a gyönyörű, csókratermett szádon?" Az most mellékes, mit válaszolt vagy mit nem a kamaszlány, miután megjött a szava...

Hát üdv - egyébként mindenkinek! jó nehéz volt a tegnapi egyik feladatlap (kettőt kapunk, a másikkal tíz perc alatt végeztem)! lesz is legalább hat-nyolc hibám. Nem baj.

Talán emlékszel panaszomra, az a bizonyos 5 hiba tényleg öt hiba volt! Odadugtam az ifjonc zseni orra elé. Azt mondja: ezt körbevittem a mentorokhoz, ki mit mond rá. No és kiderült, hogy tényleg.

Olasz volt, ahol ugye nekünk kell berajzolgatni a kockákat, vonalakat, megfejtések szerint. Megfejtettem azt a részt három oldalról, és alá behúztam egy vonalat, mert még nem tudtam, kocka lesz-e vagy vonal. Amikor a negyedik helyről is kijött a szó, már nagyon fáradt voltam, a többivel is készen voltam. Már csak be kellett volna a negyedik vonalat is húznom, mert ugye kocka kellett oda, utána az egészet besatíroznom és kész lett volna. Egyszerűen elfelejtettem behúzni azt az egy vonalat, utána satírozni! Ha megcsinálom, 0 a hibám, erre egy ilyen kis piti dolog miatt 5 lett. A magyarázat tehát: a három vonal az 3 hibapont, mert ugye nem kocka lett belőle. A negyedik, hiányzó vonal + 1 hiba, az már 4. No és a kocka, mert abban meg semmi nem volt, az is 1 hibának számít. Erre varrjál gombot, mondaná egyszeri autós oktatóm. Úgyhogy mégis nekik lett igazuk, sajnos, viszont eggyel több lett az én tapasztalatom, mire kell vigyáznom később is.

Ezekben csak az a vicc, hogy előre sehol nincs semmi ilyen szabály vagy tiltás, egyéb leírva. Menet közben tanul a csacsi is, hogy szamár legyen belőle valamikor.