zalán üvegtigrincse

Kedves raziel! nem belekötöttem, hanem válaszoltam, megvédtem magamat. az a furcsa éppen veled, hogy kellemesen csevegtél velem nem is olyan régen a küldetésekről. aztán valami történt odaát, amitől ők negligáltak, és akkor hipp-hopp már nem voltam olyan jó nálad. Ez sok kérdőjelre indítana, de minek. te - vagyis ti - odaát már eldöntöttétek az én stílusomat.

hadd tegyek én is egy megjegyzést: nekem sem tetszik sok hozzászólás, sok stílus.

a tied sem, főleg a mostani. FENYEGETŐ. MEGALÁZÓ. sőt, azon se lepődnék meg, ha kipateroltatnád a topikomat.

Kedves Zalán! Borítékoltam, hogy belekötsz a hozzászólásomba, mivel nem jársz már a másik kávéházba, ezért ide is leírom:

nem Téged, nem a személyedet véleményeztem, hanem a hozzászólásodat, vagyis a stílusod.

Remélem megérted mi a különbség.

Megtalálod a net-en.

Egy 10 éves kisfiú, aki örökké azt hallja, hogy az édesapja a HIVATALBAN nagy ember....egyszer kénytelen egy kulcs miatt bemenni az apjához, s ott szembesül, hogy az apja e leghátsó szobában a legutolsó asztalnál dolgozik, s a főnök előtt, zavarában, alázatosságában Pistikémnek szólítja a fiát, pedig ezt otthon soha nem tette. A gyermek potyogó könnyekkel megy ki,mert szembesült egy hazugsággal,egy álszentséggel, ami a családban uralkodott.Régen olvastam, de most rátaláltam, ismét elolvasom majd.

Kulcs? nem találkoztam ezzel a novellával. De amit a témájáról írtál, kifejezetten érdekes. Tényleg igyekszik az ember, folyton meg akar felelni a többieknek, szégyelli, ha hibázik - erről szól? aztán mikor ez nem sikerül hatvan évesen sem, kezd leromlani. Nem magamról beszélek, szerencsére elég sokat fel tudok mutatni a gyerekeim előtt, tehát nem szégyenkezem. Sok olyat is, amit még ők se értek el, igaz, nem is pont azt akarták elérni. Csakhogy, és ez nem akar elítélés és elégedetlenség lenni, igazából sokkal kevesebb dologgal büszkélkedhetnek, mint én. Igaz, még előttük az élet, én is negyvenéves korom után kezdtem. Akkor értem már rá.

Talán a neten is fönn van, hiszen sok novellát fölraknak. Szívesen elolvasnám.

Én is egy dinnye vagyok: alanti bejegyzést a küldetéses topikba írtam, ide is bemásolom, hátha benéztek:

Elsattyogtam a boltba és vettem egy nagy szelet görögdinnyét. Ha van kedvetek este átnézni, kicsit dumcsizni, gyertek és egyetek velem, már be van hűtve. Mellé már nem lesz semmi, úgyhogy vacsorázzatok otthon. Én csináltam egy kis lecsót, de csak egy erőspaprikából, kevés maradék tökből és zukkiniből (tegnap kirántottam, mert imádom) és két paradicsomból. Ami maradt, az egy macskának se lenne elég. Ha lenne valamilyen jó sütitek, nyugodtan hozzátok magatokkal, nehogy megromoljon:-)

Na végre mára végeztem, itt az ideje egy kis ejtőzésnek. Pontosabban a kávé ideje van itt, amit most szépen elém teszel. Remélem, már megnyugodtál, és örülsz, mert hiszen látod, hogy Klári mégiscsak bejött ide.

Ami Kosztolányit illeti, én csak egy-két dolgát olvastam, persze az Édes Anna engem se került el. Ha jól emlékszem, középiskolában kötelező olvasmány is volt. Kosztolányiban az a jó, ami a legtöbb igazi klasszikus íróban, keményen megmondja az igazságot. Attól persze a társadalom törvényei nemigen változnak, hiszen senki nem olvassa például a Bibliát, és törvény is tiltja az önbíráskodást. Az Anna-félék járnak úgy, ahogy például te is, nem tudod, hogyan reagálj a téged ért támadásokra. De legyen ez a tegnap gondja, élvezzük a kávét, és mivel ma még jó idő van, menjünk el kicsit sétálni. Ott tovább beszélünk ezekről a dolgokról. A kutya vagy macska tartásáról is beszélhetünk.

hát nekem kicsit még kínai amit írtál Isabel de értem belőle azt, hogy jóakarat sugárzik felém. ide is csak miattam jöttél, azt is tudom, azelőtt nem fórumoztál. én már nem változok de jólesik a törődés, amit eddig nem tapasztaltam máshonnan. attól az írótól én is olvastam az Édes Annát, ezt még én is megértettem, gonosz gazdagok velem is csúnyán bántak sokszor. lehet hogy én is gondoltam sok rosszat róluk, néha még azt is megtettem volna, amit anna megtette. mert az ember nem bír a belőle feltörő gonosszal, ha sokáig hiába várja az igazság kitörését. miért voltak vele gonoszok? már a bibliában is megvan, hogy fogat fogért, szemet szemétért. persze anna nem tudta volna ugyanazt visszaadni a kis naiv eszével a hatalmasoknak, hát így reagált. érthető ez nagyon is. szerintem ma is a gonosztevők azért csinálják az ölést, mert valaha őket is bántották.

Amúgy kértek friss kávét? vagy üdítőt? vettem görögdinnyét is, estére linda örülni fog, ha fáradtan hazajön. ők is cseszteti a főnöke állandóan, és bármikor kidobhatja ahogy engem is kidobtak mikor megmontam a véleményemet.

Helló! ne lógasd az orrod, hidd el, nem nagy kár ért. Rengeteg kutya vár a menhelyeken, ha annyira vágynátok egyre. De miért nem gondolkodtok cicában? én például, persze csak magamból tudok kiindulni, nem tartok kutyát, mert utálok akkor felkelni, amikor nem akarok. Márpedig egy kutya le akar menni sétálni naponta legalább kétszer. Igaz, néha nézem az ablakból a kutyasétáltatókat és jövet-menet is találkozom ilyenekkel. Jó a kedvük, egymással is elbeszélgetnek. Én viszont az időt sajnálom ilyesmire, és nem szeretem a kutyaszőrt a lakásomban.

Na de nem is erről akartam beszélni. Épp Kosztolányi kis írásait olvasgatom, ezt teszem reggeli, ebéd közben. Van aki szerint evés közben olvasni nem jó, na de én ezt a szokást még az apámtól örököltem. (Aki ugyan sose volt velünk, erről csak anyám mesélt.) Kisebb nővérem is folyton olvasott evés közben, és láttuk, amint régi filmeken a kávéházakban mindig olvastak, akik betértek. Még újságtartó állvány is volt előttük.

Most azt olvasom, hogy már 1926-ban, tehát éppen kilencven éve (vagy még régebben, de az író ezt akkor írta) névtelen levéllánc-divat bontakozott ki, Amerikából. Az volt a lényege, hogy mindenki, aki kap egy ilyen levelet, tovább kell hogy küldje 9 embernek. Ha nem küldi, megszakítja a szerencséjét, de ha elküldi, 9 nap múlva valami nagy szerencse fogja érni. Hirtelen emlékezni kezdtem, mi is írtunk ilyen leveleket. Milyen nehéz volt kilenc ismerőst előhalászni! persze aztán mégis összejött. A nagy szerencse mindig késett. Kosztolányi erre azt írta: "Bocsánat, de ez a szellemlánc nekem kissé szellemtelennek látszik. --- Ezennel töredelmesen bevallom, hogy éveken át én voltam az, ki a szellemtelenség e láncát, mely az egész világot volt hivatva körülláncolni, öntudatosan és állandóan megszakítottam. Egyik legnagyobb szellemlánctépő vagyok." eddig az idézet. Én - s talán családom sem - akkor még nem Kosztolányin nevelkedtem, talán meg se értettem volna kislány koromban az írót, ha ez az írása a kezembe kerül. Viszont Édes Annát nagyon szerettem, sorsa nagyon megrendített, tettét pedig egyenesen helyeseltem. Nem véletlenül írtam ezt éppen ide neked, Zalán. Ha nem is túl optimista a szemlélet, amilyennek lenni manapság már annyira divat, hogy szinte kötelező folyton vigyorogni és csak a jó dolgokat kiélezni, tudjuk, hogy nem érdemes titkolni, ami a valóság, ami a szőnyeg alól támad, néha érthetetlen okokból. Én mindig szem előtt tartom a rosszat, mert persze azért dolgozni kell a jobbításán. Puszi.

ma kávéba fojtom bánatom, eltűnt a vörös az ajtó elől. egy ideig hallgattuk ahogy vinnyog meg nyüszít, de linda nem engette be, mert hogy még gondoljuk át és talán valakié. gondolom gazdájával egymásra leltek ismét.

bánkódok tehát a belga vereség miatt, ami kissé erős volt a kezdemények után. négy gól. isabel is írta a fészen, hogy nem érti a nagy leégést, este kilenckor már a nap sem süt. de hát egyszer volt csak puskás meg a többiek, meg aztán talán ártott volna a dicsőség a fiúknak ha mégis sikerülne megnyerni a bajnokságot. na megyek, vár a munka, remélem ma bejön egy normális küldetés, mert ami most itt van, azt ingorálom. (ezt a szót itt tanultam, nálunk nem volt használatba)

Nagyon köszi a véleményeteket, így összesen. különösen isabelnek örülök, hogy sikerült idecsalnom. én jóval régebben azért kerültem helyzetekbe, mert felültem mindenféle dumáknak, de mára megtanultam, hogy ne üljek fel.

Még nem írtam ki kínálatomat, most megteszem. aki ide betér, kaphat mindenféle frissítőket, retro szendvicseket, például fasírtos és rántott húsos zsömlét. utóbbiakat egy ismerősöm csinálja és nem igazi retró, mert már kispórolja belőle a mócsingot:-) ezekhez tudok adni csemege uborkát vagy csalamádét. aki kér, zsíros kenyeret is kaphat, rá hagymaszeleteket, ezekkel nem fogok spórolni.