Rejtvényimádók állatvédő klubja (RÁK)

Gyönyörűűűűűű álomja vót a Zanyának, neféjj Bébidolli!

Aszongya, hogy futot a hóba velem mek veled, és nevetet! Még akoris mosojgot, mikor fel ébresztetem.

Csakazon csodálkoz, hogy a zaszony inga tag nem ó peret, hanem ó pera, valami madár van bene, ami elösször más szárnyas vót, de Rigó lett, óóóó!

Dejazér bisztos asztat is sz éppen danászták.

Lyó nektek, hogy ijjen hejekre mehetek, éngemet nemengetnek be, penig csönbe maradnák mikor árjáznak.

A Cincónak mek montam, hogy őtet is el énekezték, a Krosikal eggyüt, aki bisztos örűne nekije, haja gaszdálya el mondaná nekije.

Émis örűnék, hamán válaszóna nekemis.

A zó peretet lyól ismerem ám émis!

A Zanya szokja danászni, akkó tom, hogy lyó ketve vanik.

Aszt kor nyikájja, hogy málomálom, édesálom, mek hogy gyerünk, kicsi kém, sekocsink selovunk, meg ijeneket.

De esz hazudós dal, mer van mindakető iten. De sekicsi, senagy kém nincsis!

Hameg aszongya, hogy ha jőne a leg ény, akkó mingyár megjelen vala meik szépfijú!

It még mintik nem es a hó, penig szeressük minkis.

Mommega Hellodollinak, Marijjanénnye, hogya Zanya rulla álmodot!

Iten mindig ünepa nov ember 11, és nekemnek mek különis ünep, mer mek gyöt a Zanya.

Valami dijonba vótak, amit iten dizsonnak mongyák, töbsok konc erteken mek szín hászba, eggy humor is tát nészegetni.

Iten nincsen hóse mek esőse, de regel befagyik a luk...ács, mikó mék a sétálásba pisilésileg mega töbi.

Soxor csókdosom a kutyik hós nószilyát!

Vigyásszanak a zülepre, ne fagyon be!

Vékre tok rendessen válaszóni, mer a Zanya mek a Zsorzsbácsi el mentek meszire egycsomó napra, de mek gyöttek tennap déluta.

Adig ém a Kisanyáná vótam, mos meg ők mentekel a Futuró szkópba, ami ojasmi, minta dísz ney land, mer ez vót a zikrek eggyik alyándékja a szüli naptyukra.

Meg itten mostan ünepek is vanak, tennap senkise nem dógozot.

Más tortákokat is kabtam, meg ojjan egért, ami csipol, (dejasztat a Cincócila el lobta tüllem), deja Tijéd tortátot eggyik senem köszellítete mek, Sutyiknénnye!

Azvót a lek finomab!

Mégeccer naonszépen köszönöm, maj au gusztusba émis fel köszöntlek Tégedet, lyó?

Mekkaptam, Sutyiknénnye, ide ért mindakető!

Naonnaon köszönöm a rám gondolást, mien ketves, hogy a számon tartod!

Késöb maj írok, mermost a Zanyának nincs időlye, szabad az onal mek kostóni?

Kócmék! Reggel lesd a postást és kérd el tőle azt a küldeményt, aminek címzettje:

Felső- és Alsókutyaházy Pummixusz Kócosusz, Faypiszkossy Kutyusz.

Párizstól délkeletre egy kis kertvárosban.

Igen, a csomag a Tied, a kedvenc szülinapi tortáiddal. Nem látsz duplán, szülinaponként 1-1.

Ugyancsak 2-szeres mennyiségű fülvakar, pocisimi, sőt orrpuszi is. Ünnepelj még sokszor és néha gondolj ránk is.

Khrrrr. mrrr, minyaúúúú! Gazdikám becsapott!!!! Illedelmes macsként nem a lakásban akartam elintézni a reggeli kis- és nagydolgokat. (Bár itt is van lakásWC, de olyant csak akkor használok, amikor minden nagyon mélyen van és, ha ki is nyílik a bejárati ajtó, semmi fű, fa, zsákmánynak való.)

Szóval kimentem, a toalett elintézése után kolbászolgattam. Egyszer csak hívott gazdi, egy olyan magasan lévő nyitott helyről kiabálva, ahova nem tudok felmászni, de nézelődni onnan nagyon jó. Szaladtam is rögtön haza, mint egy kutya, ahogy a gazdi mondja. Jutifalatok és simi után a gazdi becsapott, bezárt egy ketrecbe és ó, borzalom betett a nálam gyorsabban szaladó izébe, aminek tetejéről is szeretek nézelődni. De csak akkor, ah nem szalad. Utána bezárva ültem-ültem más bezárt nyaútársakkal és ősellenség vaúkkal együtt. Ők valamilyen madzagon voltak és fülük-farkuk be volt húzva. Nem féltünk egymástól, valahogy nem is akaródzott egymásnak esnünk. Utána egy asztalon találtam magam és kaptam szurikat, meg valami nem finomat is ledugtak a torkomon. Ki lehetett bírni és örültem, hogy visszamehetek a rácsok közé, gazdisimik és puszik után. Aztán megint az a guruló kilátó. De, amikor megéreztem az ismerős táj szagát, már nem is zavart annyira a rázkódás. Tudtam, hogy hamarosan szabad leszek. És úgy is lett. A nagy szabadság előtt azért bezsebeltem egy-két jutifalatot és buksisimogatásos dícséretet. És most usgyi.

És a fas sírt bódogan gyöhet, minden hozá valoval!

Iten mán nemlesz idelye sirni!

Hááát...

Tudode, kicsike Hellodolli, hogy álítollag ezlene a mi 10-tünk, hogy örizük a házt.

De mink mán inkáb csaka gazdikokat szeressük örzeni, ikasz?

Bisztossan ojan hejre mente a Marijjanénnye, a hova Tégedet nemengednek be. Ronda népsék!

És ikem, a zén Zanyályám is elszok meni. Salynos.

És nem csak esteám!

Elmén a konv tárba, mer otan jót ékonkodik, és mijóta lejereszteték a meden C-böl a viszt, a konv tár meleti uszó dába megy, émmek ithol várom ety nagyadag nyüszi tésel.

Este is elszok meni, de nem soxor.

És aztat ajállom, neféjj, ezek ugy is mindik visza gyönek, mer nembirjákki nélkü lünk!

Fel a fejel mega farokal!

Naon szeret Tégedet

Kólcos.

Úgy e fasírt is mehet ma? Krumplipürével, tejfeles ubisalival?

Tegnap megint eltűnt előbb a minigazdi apukájával, aztán Marijja készülődött, ujjan csini rujába bújt, éreztem, baj lesz, eltűnik meg int. De este jött és volt simi, mert úccsem hagytam békén. Mos már mindég ez lesz? Jön-megy, mint a gyorsvonat? Szer int ed ez normális? Itthagyni a hűs éges ebét házőrzőnek?

Örülök, hogy a torta ízlett, de nem volt itt még ünnelpés.

Csak a hónap végén tartunk összevont születésnapokat. (A család kétharmada októberi!)

Ezt a dióstortát az egyik szomszéd korai diójából csinálta a másik szomszéd felesége, de kettőt kaptunk, hát az egyiket Kócos biztatására elküldtem Nektek! :)

Hűha, aza kóbász, aza húr ka!

Nemis csudákozom, hogy mek gyógyút tülle a kisunoka!

Ujjan jólaktam belölle, hogy a hasamis két fele ált!

Deja Zanya el tete a Zsorzsbácsi adakját a méj hüttőbe, mer ő most meszemesze van, valami abudabi nevü melegbe, a főd másik ódalán.

Otan csinyának egy luvr nevü muzeumt, és asztat rendezi, mer ő mű vész ettörtén ész.

Majcsak a lyövöhéten gyön visza, de ammán bisztos, hogy akkó bódogan mek eszi a finom ságokat, amiket kűttél!

Mos indút utnak Nektekis egy csomag, 1 nagyonagy tórta vanbene, maj irdmeg, izelet-e!

Jajj, drága Bébidolli, naon lyól tom, hogy mit éresztél!

De mosmár mindenrendbe, ugy-e?

És víg asztajjon, hogya kisgazdi is otvan ekkicsikét.

Reméjjük, nemsokáig, mer gyorsann mek gyogyul.

A töbi kutymékokat is soxor csokol tatom, mega Marijjanénnyét is, de Tégedet még sokal töbször!

Ha mek irod, mitszerecc, kűdök Neked belülle!

Sok A-t gondul Rejád hüseges barátod

Kócos.