Tanultam a megfejtésből ...

Sophie -

Várom már, mikor érsz oda a felsorolásban, hogy hogyan nevezték népi kifejezéssel a feszítővasat?:))

Nem pájszer, nem stanga v. stánga, hanem akkor mi?

Hárman tudják közülünk, elárulhatnák! Megnyugvás lenne:)))

náspángol - mostanáig azt hittem/tudtam, hogy engem náspágoltak gyerekként:)

Csak most figyeltem fel a szó megfelelő alakjára.

A hold neve egy csomó nyelven:

[link]

És a Marsnak csak két holdja van, a Phobos és a Deimos

Fogatolásnál az ökrök elnevezése:

Jobb oldali a hojsz, baloldali a csá (innen az elnevezés a nem jól elhelyezett dolgokra stb: csáléra áll)

Az hidalgo (ejtsd: [idálgo], spanyol szóösszetétel az hijo de algo kifejezésből – a középkorban hijodalgo, illetve óspanyol fijodalgo, fidalgo – „valaki fia”) nemesi származású, bizonyos kiváltságokat élvező középkori spanyolok címe.

Forrás: [link]

IMRÉDY Béla (1891–1946)

Pénzügyi szakember, politikus, miniszterelnök. Fiatalon pénzügyi pályára kerül, elismert bankszakemberré válik. 1932-től többször is miniszter, 1938 májusától 1939 februárjáig miniszterelnök. Németországi útja és az első bécsi döntés hatására angolszász orientációját fokozatosan feladva a németek felé fordul. Irányításával kezdik meg a második zsidótörvény kidolgozását, miniszterelnökségét mégis egyik dédszülőjének származása miatt kell feladnia. A szélsőjobboldali ellenzék prominens tagja lesz, igazi tömegbázis nélkül. Veesenmayer bizalmas barátjaként a német megszállók miniszterelnök-jelöltje, Horthy viszont nem hajlandó kinevezni. A Sztójay kormányában tárca nélküli miniszter, de származása miatt és az SS-szel való összetűzése okán (mivel a zsidó vagyont nem német, hanem magyar kézbe kívánta játszani) távozik a kormányból és visszavonul a közélettől. A világégést követően mint háborús bűnöst halálra ítéli a Népbíróság; 1946-ban kivégzik.

Forrás: [link]

oktrojál = ráerőszakol

Forrás: [link]

Kisafa: az a fadarab, melyre halmázsálás alkalmával a kast akasztják. L. még Hámfa.

Forrás: Pallas nagylexikona

[link]

Bólusz vörös, vagy bolus-vörös, örményvörös, sinopia/szinópia

-Bólusz: lágy, zsíros tapintású, vas-oxid tartalmú vörös agyag. A mûvészeti technikákban használják mint vöröskrétát, és a keleti (pl. török) kerámiamûvészetben, mint vörös festéket.

-Névváltozatai: örmény vörös, örmény bolus, vagyis Örményországból származó vörös agyag.

-Sinopé kis-ázsiai (ma török) városból származott a legjobb minôségû vörös agyag, egyik névváltozata a sinopia, magyarosan: szinópia.

Forrás: [link]

KLENÓDIUM

Elsõ helyre okkal soroljuk a Szent Koronát, melyet II. Szilveszter pápától kapott Szent István. Nincs még nép ezen a földkerekségen, amely klenódiumnak olyan jelentõséget tulajdonítana, s olyannyira tisztelné, mint a Szent Koronát a magyar. Klenódium szavunk latin eredetû, jelentése: kincs, ereklye.

Forrás: [link]

Odó Erős Róbert frank herceg, neustriai őrgróf legidősebb fia. Apja halála után, 866-ban I. (Kopasz) Károly Hugó apátnak adta az őrgrófi címet, Odo pedig 882 és 883 között Párizs grófja lett. A tours-i Szent Márton apátság laikus apátja is volt. 886. május 12-én Hugó apát meghalt, és Odo lett a neusztriai őrgróf. A Párizs normann ostromakor tanúsított bátorságáért a nyugati frankok királyukká választották, miután a korábbi uralkodót, II. (Kövér) Károlyt elmozdították pozíciójából. Compiègne-ben koronázta meg 888 februárjában Walter, Sens érseke.

Koronázása után tovább harcolt a normannok ellen, akiket Montfauconnál le is győzött, de nemsokára belharcba keveredett a nemesekkel, akik Együgyű Károly trónigényét támogatták. 889-ben és 890-ben Odó privilégiumokat biztosított Manresa grófságnak: mivel a mórok által támadott határvidéken volt, jogot kapott arra, hogy védelmi célú tornyokat, manresanákat építhessen.

Odó a keleti frank Karintiai Arnulf támogatását kereste, ő azonban 894-ben Együgyű Károly mellett állt ki. Három évnyi küzdelem után Odónak egyezségre kellett jutnia riválisával, és egy, a Szajnától északra eső területet át kellett adnia neki. Odo La Fère-ben halt meg 898 elején.

Forrás: [link]

(lat.) a. m. az égbolt; a látható ég, mely a régiek fölfogása szerint szilárd (firmus) volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon

A nyújtófáról

"A kicsi-házban van a nagy tálas is (hasonlít az úri ebédlők edényszekrényéhez, a kredenczhez). Alsó része két felé nyitható ajtóval ellátott polczos szekrény az ételfélék megőrzésére. Felső polczain, melyek előtt korlátúl egy-egy lécz húzódik, élökre állított tálak és tányérok vannak elhelyezve. Oldalán egy vászon zacskóban laska-siritő (nyújtófa) és fakanalak állnak. A szobában magasan, majdnem a mennyezet alatt hosszú fogas, a „kendőszeg” nyúlik a falon végig. A fogas párkányzatára virágos és egyéb díszítésű régi cseréptálak és tányérok vannak sorjába állítva és a fogakra fülénél fogva egész sor bokály-korsó fölakgatva."

Forrás: tankonyvtar.hu

lapocka

Fa/műanyag vágódeszka.

"A lapockán vágd fel a húst!"

Forrás: hogymondom.hu szlengszótár

abonál

Előfizet (étkezésre, könyvre, folyóiratra stb.); járat, megrendel (újságot, folyóiratot)

Bérel (páholyt)

Forrás: kislexikon.hu

AZ APADÁNA

A téralakítás és a tömegképzés jellemző sajátossága a könnyedség. A perzsa építészet legfontosabb tértípusa, az apadána, egy levegős felépítésű, a külső felé oszlopos tornácokkal megnyíló többhajós csarnok. Az alaprajza négyzetes. Mennyezetét mind a két irányban azonos távközökkel kiosztott, nyúlánk oszlopok hordják. A négyszögű tömbhöz kívülről az oldalak teljes szélességében oszlopos tornácok csatlakoznak. A tornácok között a sarkokat tömören körbefalazott, négyzet alaprajzú épülettömbök töltik ki. Maga a csarnok a tornácok és a saroktömbök fölé emelkedik s a kimagasodó falszakasz ablakain át kap felső oldalvilágítást. Az apadána tömör pódiumon áll, tornácaihoz az oldalak mentén felhaladó díszlépcsők vezetnek.

Forrás: sulinet.hu

Forrás: [link]

valőr (francia) Színérték, -hatás (pl. képen)

valőr (francia) Érték, érvény, minőség.

valor, is f (latin) Érték, érvényesség, jogszerűség.

valorisatio, onis f (latin) Felértékelés.

valorisatio, onis f (latin) Értékjavítás.

Forrás: [link]

Mi a paraplé?

esernyő

Gróf Széchenyi István "Paraple-s - esernyős - forradalom"-nak nevezte 1848. március 15.-e, a borongós, esős szerdai nap történéseit, a szinte egész nap a szakadó eső ellenére az utcákon tolongó tömeg leginkább és legtöbbet használt kézi fegyverére utalva.