Rejtvényjáték kávéház

Kedves Cicurus, nagymamai bölcsességgel játszom, mintha mindenki az unokám lenne.

Persze tudom, hogy sok a kortársam, de mégis. :)

Amikor elkezdtem a játékot igen beteg voltam a lábammal, - mozgássérült vagyok - és egész nap fejtettem, mert jól elterelte a figyelmemet. Direkt jól jött.

Szerencsére ma már jobban vagyok és az unokáimmal is tudok foglalkozni.

Akkor én is megelőztem több játékost, akiket ugyan sajnáltam, de a játékszabályt nem én találtam ki. Csak abban reménykedtem, hogy a lemaradásukért nem vesztik el a kedvüket és továbbra is örömüket lelik a rejtvényfejtésben.

Mivel akkor más dolgom se volt, rájöttem a játék lényegére, - ebben Klári volt a legjobb partnerem - és mindig örömmel osztom meg tapasztalataimat. Tudom, hogy sok idős ember játszik, tőlem is jóval idősebbek és talán még gyakorlatlanabbak a számítógép, ill. az internet adta lehetőségekkel.

Nekem is többen segítettek, amikor kezdtem és szerencsére mindenki segítőkész, aki benéz a fórumra.

Nekem jó tapasztalatom van, kivéve 1-2 játékost, akik nem tudtak jól kommunikálni. Sajnos saját magukat zárták ki ebből a kellemes kis társaságból.

Maga a rejtvényfejtés pehelykönnyű a Google segítségével. Semmilyen kihívást nem jelent. A világhálón való barangolás annál inkább, - egyes meghatározás megoldásában.

Én is felfigyeltem a magas pontszámaidra, de tudom, hogy bizonyos átkok kiiktatása után ez ennyi játékkal természetes. Ne vedd zokon játékostársaink kérdezősködését, uram bocsá’ féltékenykedését. Csak a játék tökéletlensége miatt alakul ki a meg nem értés. Mindannyian a géppel játszunk és nem egymással, pláne nem egymás ellen.

Maradj a fórumon is, mert beszélgetni jó és mindig lesz olyan, aki éppen a Te segítségedre szorul az SOS-ben. Itt mindenkire szükség van.

Most már csak ketten vannak előtted és ha bírod energiával, nem unod meg idő előtt, kitart a motivációd, akkor rajta. Az még egy hosszú menet lesz. ;)

Szerencsések vagyunk, hogy a rejtvényfejtés öröméért játszunk, - amikor éppen kedvünk és időnk van. Ez a lényeg. Még az átkokat is nevetve fogadom és alig várom, hogy kitoljak vele. :D

Én is hátrébb csúsztam, mert Cicurus megelőzött a tapipontokban, ami egyáltalán nem hátrány számomra, de neki biztosan jólesik és gratulálok is hozzá, - ha olvassa a fórumot. :)

Julianna, tökéletesen egyet értek Veled mindenben.

Tegnap mi is kirándulni voltunk az unokákkal,így nem is fejtettem. Egyébként is kímélem a szemem, amennyire lehet. Persze ha nagyon jók az extrák, és csábítanak akkor könnyen bűnbe esik az ember lánya.

Igen, Anoli, emlékszem én is, hogy Maria bocsánatot kért Tőled, ő már csak ilyen! :)

A játék elején, mikor még nem ismertem elég jól a szabályokat, én pl. nem mertem lecserélni az extráimat egy másik, jobban ellátott fejtő extráira, mert féltem, hogy elveszem az illetőtől, és ő fogja megkapni az én vacakjaimat...

Te meg ne felejtsd el, hogy többször is beteg voltál, hogy vigyázni kell a szemedre és általában az egészségedre, mint mindannyiunkak.

Ha 76. hát 76., és ha 85. lennél, az sem egy katasztrófa. Mint ahogy az én "visszaesésem" sem az! :))

Én sem fogom lemondani sem az unokákat, sem a gyerekeket, de még az augusztusi (valószínűleg) balatonfüredi) nyaralásunkat sem!

Ugyan már, Maria kedves! :)

Ha nem szólsz, észre sem veszem, hogy visszaestem eggyel...

Én azért játszom, mert imádok fejteni, imádok keresgélni és imádok tanulni.

Augusztusban már a 12. voltam, aztán jöttek, akik többet fejtettek és jobban, talán szerencsésebb extrákat is fogtak ki, talán jobban gazdálkodtak a meglevőkkel.

Annak veszem ezt az oldalt, ami: játéknak. Nagyon jó játék, hihetetlenül örülök, hogy megszerkesztették és hogy rátaláltam, szerves része lett az életemnek, de hogy az elémkerülőkre haragudjak vagy megbántódjak egy-egy rossz passz vagy átok miatt... Nem, ez távol áll a természetemtől.

Tegnap pl. keveset fejtettem, mert itt voltak a gyerekek és az unokák, de nem rohanok, és nincsenek bajnoki törekvéseim.

A Te esetedben még örülök is a sikernek, megérdemled! :)

Úgyhogy inkább gratulálok, minthogy lelkiismeretfurdalást okozzak Neked, vagy felhúzzam az orromat!

Nna, ez jó hosszú lett! :D

Szép Tőled, hogy szóltál! :)

Na, az ilyen hozzászólásokat szeretem, nem pedig a fölösleges veszekedést és egymás sértegetését...

Ami egyébként (és mellékesen) úgyis teljesen hiábavaló.

Látom, Magyarországon is jó meleg van... Már annak, aki szereti! :)

Nálunk nincsenek ugyan méteres vastagságú falak, de azért elég vastagok ahhoz, hogy "kivédjék" a hőséget. Megy a ventillátor is, így aztán kibírható.

Most ugrott be a lányom, hozott egy csomó vizet, hogy igyak eleget, ámbár engem nemigen kell biztatni. Harminc évvel ezelőtt volt egy "kis" zűr a vesémmel, azóta megy a napi másfél-kétliter víz.

De állítólag erre jobb a forrásvíz, mint a "csapoki", ezért inkább azt isszuk.

Zsu, drukkolok, hogy kapj egy két- vagy összes átkot eltüntető tündi-bündit! :)

Jó, hogy említed a vizet! Sajnos botrányosan kevés folyadékot iszok és meg is feledkezem róla. Egyszerűen soha nem vagyok szomjas. :(

Itt is melegszik az idő, de nem elviselhetetlen. Klímánk nincs, de eddig még nem is hiányzott. A kőház nem tud annyira felmelegedni. Az autóban egyszer használtam a klímát, de utána nagyon beteg lettem, így én is félek tőle. Ha beindul a kánikula, marad a sűrű zuhanyozás. Én még bírom a meleget, sőt csak azt. :)

Nálunk is igen meleg van. Bár mára egy kicsit mintha enyhült volna itt Sopronban.

Fiatal koromban imádtam a meleget, mostanság már nehezen viselem. Pedig akkor az Alföldön laktunk, ahol sokkal perzselőbb a hőség, mint az Alpokalján.

Mi is leengedett redőnyökkel és ventilátorral próbálunk védekezni a meleggel szemben. Több kevesebb sikerrel. Pedig még csak most kezdődik a nyár.