Rejtvényjáték kávéház

Nem is érdemes annyit költeni és ki bírja már azt az éjszakázást.

Ha jól emlékszem a műsorra, akkor volt énekesnő, görlök és bűvész mutatványok. Utána tánc hajnalig. Valahogy már nem hiányzik. :)

Na ugye, hogy ugye? :) Jó itt a kávéházban egyet lazítani.

Megjegyzem én csak örülök, ha a fiatal játékosok leveszik az öregek válláról a terheket. :D

Nagyon helyes, menjetek bárba is. Csak nehogy a férjed tudatalattija sztriptízbárra gondoljon. ;)

Életemben egyszer voltam bárban, amikor a férjem udvarolt és nagyon jó volt. :)

Lehet, Cicurus, de én még emlékszem pl. a "harácsra", amivet Te segítettél ki engem - harminc másodperc alatt!

Nem attól függ a sagítség és a jóakarat, hogy ki milyen régen játszik.

Mindig ez az anekdota jut eszembe, amikor félreütök egy betűt, és ez csaknem minden rejtvénynél előfordul. Jóformán én vagyok az "örök második" :D

Egy szerkesztő/kiadó magdühödött a sok sajtóhibától hemzsegő könyv láttán, és fogadkozott, hogy előállítja az első, nyomdahiba nélküli könyvet. Nyugatos időkben, nyugatos nagy nevekről szól a történet. Megállapodtak, hogy valami külföldi szerző regényét adják ki, persze magyar fordításban. Elkészült a nagy mű, a szerkesztő a nyomdagéptől elrohan vele egyenesen a New-York kávéházba, és büszkén lecsapja az egyik asztalra. Kinyitják, és a címoldalon ez ugrik az olvasók elé: ordította xy (fordította helyett).

Na, ennyit az elütésekről...

Ez olyan volt, mint a pap.

Éppen rá akartam kérdezni. Csak nem a pappal mész a bárba? :D

Még jó, hogy helyesbítetted. :)

Kedves Cicurus, nagymamai bölcsességgel játszom, mintha mindenki az unokám lenne.

Persze tudom, hogy sok a kortársam, de mégis. :)

Amikor elkezdtem a játékot igen beteg voltam a lábammal, - mozgássérült vagyok - és egész nap fejtettem, mert jól elterelte a figyelmemet. Direkt jól jött.

Szerencsére ma már jobban vagyok és az unokáimmal is tudok foglalkozni.

Akkor én is megelőztem több játékost, akiket ugyan sajnáltam, de a játékszabályt nem én találtam ki. Csak abban reménykedtem, hogy a lemaradásukért nem vesztik el a kedvüket és továbbra is örömüket lelik a rejtvényfejtésben.

Mivel akkor más dolgom se volt, rájöttem a játék lényegére, - ebben Klári volt a legjobb partnerem - és mindig örömmel osztom meg tapasztalataimat. Tudom, hogy sok idős ember játszik, tőlem is jóval idősebbek és talán még gyakorlatlanabbak a számítógép, ill. az internet adta lehetőségekkel.

Nekem is többen segítettek, amikor kezdtem és szerencsére mindenki segítőkész, aki benéz a fórumra.

Nekem jó tapasztalatom van, kivéve 1-2 játékost, akik nem tudtak jól kommunikálni. Sajnos saját magukat zárták ki ebből a kellemes kis társaságból.

Maga a rejtvényfejtés pehelykönnyű a Google segítségével. Semmilyen kihívást nem jelent. A világhálón való barangolás annál inkább, - egyes meghatározás megoldásában.

Én is felfigyeltem a magas pontszámaidra, de tudom, hogy bizonyos átkok kiiktatása után ez ennyi játékkal természetes. Ne vedd zokon játékostársaink kérdezősködését, uram bocsá’ féltékenykedését. Csak a játék tökéletlensége miatt alakul ki a meg nem értés. Mindannyian a géppel játszunk és nem egymással, pláne nem egymás ellen.

Maradj a fórumon is, mert beszélgetni jó és mindig lesz olyan, aki éppen a Te segítségedre szorul az SOS-ben. Itt mindenkire szükség van.

Most már csak ketten vannak előtted és ha bírod energiával, nem unod meg idő előtt, kitart a motivációd, akkor rajta. Az még egy hosszú menet lesz. ;)