Rejtvényjáték kávéház

Nézd meg az extrák listáját, ott találsz egy csomó olyat, ami emeli a pontszámot. "Ötször annyi tapasztalati pontot kapsz", "Megduplázódik tapasztalati pontjaid száma", "Extráid összegét megkapod tapasztalati pontban", "Beválthatod egy extrádat tapasztalati pontra", és akkor csak néhányat idéztem (pontatlanul), a sok lehetőség közül.

Ha pl. van egy olyan extrád, amellyel megduplázhatsz egy másikat, ehhez kapsz egy olyat, hogy "megkapod tegnap fejtett rejtvényeid pontjait", a piros csík máris simán femehet 10-20 ezerrel, ha előző nap sokat fejtettél, és ezt az extrát duplázod meg. És így tovább...

Az az igazság, hogy ez a játék nemcsak jó fejtést, hanem egy jó adag stratégiai érzéket is kíván, ezt azonban a játék folyamán lassanként megszerzi az ember.

De mennyi buta hiba, rosszul kihasznált extra árán! :))

Sziasztok!

Remélem a megfelelő helyre irok.. meg tudnátok mondani hogyan kell több tizezer extra pontot szerezni egy nap alatt (a piros része)főleg amikor a sima pont 5 vagy 10 ezret sem éri el (kék része).

köszi,

Bruhaha

Akár le is védedhetnéd, Kisbüdösbörgözd a tied. :)

Bálnahús itthon sincs. Azt hiszem csak pár ország nem írta alá az egyezményt, így kevés lehet a vadászata, - szerencsére. Remélem, hogy nem fogjuk kipusztítani.

És csak most látom, hogy az elsőként megadott Google-féle magyar linkben is én írtam ezt a szót - itt viszont már Julianna név alatt -, a "Gyakori Kérdésekben"...

Kicsi a világ, nem?

Nahát!!!

Beírtam én is a "Kisbüdösbürgözd" szót a Google-ba, és tudjátok mit találtam? Saját magamat!

Hosszú ideig szerkesztője voltam egy francia fórumnak, amely Magyarországgal és a magyar nyelvvel foglalkozott. (Hongrie Forum) Sajnos, már megszűnt, a fórumgazda halála miatt.

Nos, ott írtam én "Juliska" név alatt. :)

Úgy látszik, ezt a szót, illetve falunevet csak mi használtuk (ott is én írtam róla), ha valami nagyon eldugott tanyaszerűséget akartunk leírni, ahol a madár sem jár. :))

A bálnahús egyébként tényleg finom, de itt nemigen lehet kapni, talán a bálnák kihalásának veszélye miatt. Egyszer három napig Svédországban voltunk átutazóban, ott kóstoltuk meg.

Nekem topszótár kell hozzád Julianna! :) Már délután is kerestem Kisbüdösbürgözdöt. :)))

Ma különlegeset ettünk a barbekjún. :D Lehet, hogy sokan elborzadnak, de be kell valljam, hogy a sült zöldségek, túróval töltött gomba, kolbász, sörben sült csirke mellett norvégiából származó bálnahúst is sütöttünk. Leginkább a borjúhúsra emlékeztet, de attól sokkal puhább és nem volt halíze. Első találkozásom volt a bálnával és nem hittem volna, hogy meg tudom enni, de végül izlett is.

Szerintem két napig meg sem fogok éhezni. :)

Az igazolást átvettem, és elfogadottnak tekintem.

Annál is inkább, mivel mi épp most jöttünk haza egy ilyen finom barbekjúról, ha jól mondom a "magyar" kifejezést.

Jó napozást, jó étvágyat! :))

Nem kell engem sajnálni, Maria.

Nagyon szép volt az életem, és most is gyönyörű! Én akkor is félteném a gyerekeimet és az unokáimat, ha Kisbüdösbürgözdön vagy Szingapúrban élnének.

A mostohafiamat, akit jóformán én neveltem, egy magyarországi út alatt, Pápa mellett ütötte el egy autó.

Nemcsak a helytől függ a biztonság!

Még szerencsétek van. Előbb a nagyvárosok, majd a kisvárosok és a falu válik egyre veszélyeztetebbé. Olvasom a helyi újságot és ledöbbenek, hogy mik vannak még nappal is. Ha egyedül vagyok itthon az anyukámmal, akkor bezárom az ajtót a zárt kapu mellett is. És nem ok nélkül. Nyáron, a nagy melegben sem lehet már nyitott ajtó mellett aludni.

Ez régen nem így volt.

Mi úgy jártunk le a "térre", mintha hazamennénk. Már nyolc- kilencéves korunktól lemehettünk egyedül, megvolt a kis "bandánk", valakivel mindig lehetett játszani.

Ma már a saját kertünkbe sem engedem le az unokáimat felügyelet nélkül, mert nagy területű közös kert, csak az nem jön be, aki nem akar. Szerencsére mindig van egy-egy anyuka vagy nagymama-nagypapa, akiket jól ismerünk. Hál'Istennek a szomszédokkal nagyon jó a viszonyunk kezdettől fogva, törődünk egymással, apró szívességeket is megteszünk, ha valakinek szüksége van rá.

De a lányomat, mikor még Párizsban laktunk, nem engedtem kiskorában sehova egyedül, abban az időben kezdtek komoly méreteket öltenia azok a borzalmak, amikről ma hallani, ovasni.

Ha őszinte akarok lenni, még ma is egy örökös frászban élek, ha ilyesmikre gondolok...

Kösz, Pepita, tudom miről van szó! :)

Mi ezt a játszótéren csináltuk, a hinta elválasztó-korlátján. Ha a szülők nem látták... :D

Biztosan már régen csináltad. Szoktuk a vastag vasrúdon, a porolón is csinálni.

Olyan pozitúra, amikor kézzel fogódzunk és a lábfejünk be van akasztva a két kezünk közé és a testünkkel kifordulunk. A két kezünkkel és a két lábfejünkkel tartjuk meg magunkat, homorítva. Így a hasunk néz a föld felé és a hátunk lesz a fészek.

Ne hagyd, hogy a kis extra lapocskák elvegyék a kedvedet. A játék lényege valóban a sok pontszerzés, de akkor több a mérgelődésünk, mint az örömünk. Játsz csak a rejtvényfejtés kedvéért.

Úgy sem tehetünk mást. A gép osztja az extrákat és nem érdem szerint. :)