Rejtvényjáték kávéház

Szépjóreggelt mindenkinek!

Most csuktam be az ajtót a harmadik szomszéd után, a május elseje itt nemcsak a munka, hanem a gyöngyvirág ünnepe is. Minden ismerős és rokon férfi megajándékozza a nőket egy-egy kis csokor gyöngyvirággal.

Itt küldök Nektek is egy pár szálat, idén különösen illatosak! :)

[link]

Azért én még odapöttyentettem a hozzászólásomat, mert ott kezdtem a napot. Már lemondtam arról, hogy meg lehet rendszabályozni magunkat. ;)

Ezek a műdalok nagyon divatosak voltak, amikor a férfiak szerenádot adtak a kiszemelt leányzó ablaka alatt. Anyukám kapott, de még sem ahhoz ment férjhez. :)

Maria, inkább itt válaszolok "orgonás" hozzászólásodra, mert ennek nemigen van helye az extra-kérdéseknél, úgyis eléggé összekeverjük (vagy szétcincáljuk?) a rubrikákat.

Igen, van két gyönyörű dupla lila orgonabokor a közös kertben, már illatoznak. (Nagyanyám orgonafának hívta, azóta sem hallottam így emlegetni!)

Még tegnap meghallgattam a dalt, hát... műdal ez a javából, amolyan klasszikus fajta, de régen ez járta. Mindig jobban szerettem az igazi népdalokat, gyűjtöttük is egy nyáron át, "társadalmi munkában". Mindenesetre, jobb volt, mint a paradicsomszedés, meg a kukoricacímerezés, bár ott is vidámak voltunk. (És fiatalok!) :D

Most olvasok egy Márai Sándor könyvet, ebben folyton a "rózsaujjú hajnal"-ról beszélnek, hát erről meg Te jutsz eszembe, a korai felkeléseiddel... :)

Jövök a napi sikerélményért. :D

Amikor jól megy a szekér, mindannyian megveregetjük saját vállunkat. Ha csak rajtunk múlna, mindig jól menne a szekér. ;)

Túl sok volt a karakter? Azt akartam írni még, lehet ezt a RÁK fórumba kellett volna írnom? Mindegy!

Mindenkinek, kellemes rejtvényfejtést, ilyen-olyan (hétköznaptól eltérő) más tevékenységet kívánok!

Én is büszke vagyok a helyezés/rejtvényszám eredményemre. A mai napig az első regisztrációmmal játszok. A játék elején használtam azokat az extrákat,hogy pl. elegendő 65 %-ban megfejteni a rejtvényt. Az eredményességi százalékomban emiatt elég sokat veszítettem. Most inkább a minőségre megyek. Vagy mennék, mert a billentyűzet (vagy inkább a progi) sokszor megtréfál. Ha semmi mást nem, de a fősorok megfejtését mindig leellenőrzöm, utána a kiértékelésnél: hiba a fősorban, pl. a betű helyett x).

Ha nincs kényszerítő extra, akkor napi 9 rejtvény a penzumom. Kipróbáltam egyszer Cicurus és Belushi módszerét: napi 20-30 rejtvény megfejtése, de én akkor sem kaptam olyan számban "mosógépeket" és azok többszörözőit. Több, mint egy hónap folyamán minden nap kapni ezeket olyan számban, hogy a piros pontok rendszeresen 6-10-szerese legyen a fejtési tapipontokénak, szerintem ez több, mint szerencse. Váljék mindkettőjük egészségére az ilyen siker! Engem most már inkább csak az bosszant, ha kapok olyan sorozatot, amiben kb 100 rejtvény csak a "kezdős mini méretű". Hála istennek most újra (lekopogom) kikerültem ebből a szériából.

Végre újra elkezdődött az a kb. 6 hónapnyi időszak, amikor a panelból kiszabadulva a telken lehetek (ha a kőkeményen ápolásra szoruló hozzátartozóval is). Panel-cica boldogan kolbászol, vadászik egész nap. Zsákmányát (főleg pockok) behozza a házba, gondolom megmutatni/büszkélkedni a gazdinak és a szőnyegpadlón fogyasztja el. Amikor ülök a gép mellet, akkor vadászkörutat megszakítva is rendszeresen jön, felugrik az ölembe, murrog=dorombol,csócsálja a pólómat, "véresre" dagasztja a combomat, hanyatt vágja magát, pocak-masszázst követelve. Ja és persze jutalomfalatokat is kér.

Lehet, ezt

Igen, Ez csak keveseknek sikerül így.

Némelyikünket a versenyszellem igen el tud kapni, de aztán jön a pihenősebb időszak is. Kezdetben mekkora újdonság volt! Sok ismeretlen dolgot megismertünk, megtanultunk az által, hogy a Google tálcán nyújtja az ismereteket. Ez szuper! :)

Addig jó ez a játék - és minden más dolog is -, amíg nem leszünk rabszolgái.

Mióta megtaláltam ezt az oldalt, boldogan fejtek, főleg azóta, hogy megszoktam az extrák szaszélyességeit, és nem gurulok dühbe miattuk, hanem igyekszem visszaszerezni a jókat, ha elvesztem őket.

Minden alkalommal, mikor nyaralni mentem vagy akár csak pár napot ki kellett hagynom a gép rosszalkodásai vagy a gyerekek betegségei miatt, visszaestem egy-két hellyel. Na akkor az ember kicsit jobban ráhajt, de nem irígylem a jobb helyeket azoktól, akik szorgalmasabbak, vagy nincs más dolguk.

Így aztán nem is unom meg, és amikor újrakezdhetem, egész különös örömben van részem.

Nem ér ez meg néhány pontot? :)

Ultimate: Köszi, de az érdem nem az enyém, hanem az extráké, melyek néha elkényeztetnek, vagy büntetnek bennünket. Ez az extrák versenye. Viszont nagyon szívesen látnálak magam előtt is.

Maria54: Nem is tudnál jó bagoly lenni, mert a konyha a szorgalmas pacsirtáké, amilyen te vagy.

Julianna: Szerintem is Cicurus lesz a befutó, - bár van még pár aspiráns rajta kívül. Sutyik is nagyon feljött, de aztán az extrák lefékezték. Valamikor Ynys volt az első, majd Svathor és azt hittem, hogy senki nem éri utol, aztán mégis. Szeszélyesek ezek az extrák.

Érdekes ez a verseny dolog. Én sem a versenyért játszok, de mégis jólesik, amikor egyszerre három aranyos előző napi tapipontos extra meglátogat. Azt hiszem mindannyian így vagyunk vele.

Aki nálam többet tud játszani és jobb extrákat kap, az természetesen egy idő után meg fog előzni. Mindenkinek kijár egy kis sikerélmény a játékban. :) Ma én győzök, holnap te - alapon.

Inkább a százalékomon szeretnék javítani, de már nehezen ugrik előre és mindig tartok attól, hogy a net kihagyását nem veszem észre, amikor a pipára kattintok. Az bosszantana.

Nagyszerű napunk volt. A kicsik kaptak a búcsúban vásárfiát, édesanyámnak a kedvencét hoztuk, zselés cukrot, puszedlit, kókusztekercset. Ami engem érdekelt volna, az nem volt. :( Mármint pecsenyesütöde. :D

Gratula a szintváltáshoz! :)

Az az érzésem, Cicurus fog mindenkit lekörözni. Pár hónapja van csak itt, de úgy hajt, mintha az élete függne tőle!

13.-ról lecsúsztatott - dió nélkül! - a 12. helyre, de rohan előre.

Én nem változtatok a ritmusomon, mert akkor egész nap a gép előtt ülhetnék, és - mint legtöbbünknek itt - más dolgaim is vannak. Ettől függetlenül imádom csinálni, ma már nem is tudom elképzelni, hogy abbahagyjam. De nem a versenyért csinálom, hane az örömért. Úgy érzem, Pepita, Te is így vagy vele, nem? :)

Én sem ismertem ezt a csúszdás játékot, de biztos jól fejleszti a reflexeket és a figyelemösszpontosítást. (Huhh, be szép hosszúúú magyar szót kreáltam - igaz, teljesen véletlenül - a "koncentrációra"!) :D

Nyilván az sem mindegy, mekkorát ütsz a dióra, hogy ne menjen tropára. Gondolom sok türelem is kell hozzá. Az meg nálam sajnos hiánycikk...