Agytorna itt és egyebütt

Szia Isabel!

Igen elmentem, de csak becsületből, nem akartam cserbenhagyni azt a klubtársunk aki szervezi az utat.Már eleve csak négy jelentkező volt a nyolc személyes kisbuszba.Egyikük előtte való nap visszamondta, így már csak hárman maradtak.

Nekem azért volt bizonytalan, már más családi programom is lett volna. Ráadásul szombaton reggel erős hányingerre ébredtem, ami egész nap kínozott.Este mikor hazaértünk 38 fok volt lázam volt.Egy kockát üresen hagyva,így lettem nyolcadik.

Szép gesztus volt, hogy mindenki kapott oklevelet és az ajándékcsomagok is jók voltak.

A gombalevest és a sztrapacskát is szeretem, de szombaton nem kívántam semmit egész nap és nem is ettem.

A csapatolást ne add fel a kellemetlen "élmények" miatt sem. A mesterhölgy Katika akiről írsz? Én csodálom azokat az embereket akik közel a 80-hoz is elmennek a versenyre és megmérettetik magukat.

A kor haladtával biztos tompul az agy is és a koncentrációképesség.Sajnálom, hogy Neked maradt a legnehezebb, a sziget.Nehéz úgy csapatot alkotni, hogy négy közel azonos képességű ember kerüljön össze.Erre jó példa az ötödik alkalommal nyerő mester csapat ( I. Gy. B. V. és a többiek)

Most egy kis pihenés, aztán hozzánk jöttök júliusba.

maria54, a látszat azt mutatja, hogy mégis ideolvasol. Manzsuval máshol is társaloghatsz.

No de, cserébe mi se olvassuk a tiéteket:-)

szia Manzsu! na mégis eljöttél... mit szólsz ehhez az ajándékesőhöz?

Nekem most sokkal kevesebb hibám volt, de így is a végefelé végeztem. Hát, nem is lett volna jó az első háromban lenni, mehettem volna a mesteri szintre, azért ott még nem tartok.

Egy evangélikus apartmanban laktunk, este elmentünk a Svejk étterembe, iszonyú jó vargányalevesre meg sztrapacskára. Mondták, hogy öt percre van az Ipoly, ki is mentünk, de csak egy susnyás helyet találtunk.

A csapatolást ezzel a felállással befejeztem. Megint nekem jutott a legnehezebb, mint a múltkor meg azelőtt is, mert ezek rácsaptak a rövidebbre, könnyebbre. 80 felé közeledő mesterünk egyéniben is a legvégén végzett, még az egyik rejtvényét se tudta befejezni (ez így megy jó ideje, saját bevallása szerint). Most a saját rejtvényét félig fejtette meg, Mari meg én fejeztük be. A mj-ből haladónak visszaminősített tagunk a sajátját (folyamatos, haladó szintű rejtvényt vett el) persze hogy hamar megfejtette, én meg kínlódtam egy kevert! szigetessel. Már mindenkiét befejeztük, volt negyedóra hátra, akkor közösen folytattuk a szigetest, mégse tudtuk megcsinálni. A többi mj csapat is ezzel kínlódott, merthogy az már mestereknek való. Ezt mindig eljátsszák!

"mellőzöm az oldalatok olvasását, mert nekem ez a pocskondiázás nem tetszik."

Manzsut nem mellőzöm.

szia Manzsu, nem volt buta Einstein a relativitáselméletével. Mindenki másképpen látja a dolgokat.

Front az van, én is érzem, nyugtalan vagyok és romlott a szemem tegnap óta, pedig az új szemcsepp határozottan javította egy hétig.

Engem nem érdekel, ki mit csinál a kávéházban, nincs összefüggés. Csak azért említettem föl, merthogy akik ott vannak, jobban ráérnek másra is. Amúgy nemcsak nekem volt kifogásom az ellen, hogy akit ki akarnak utálni valamiért (netán irigységből), akkor addig ügyeskednek, amíg az illető nem igazán úgy válaszol, ahogyan ők szeretnék. És akkor elszabadul a pokol.

Én igenis gonoszságnak tartom a kimacerálást, de minden emberben benne van az ördög is, az a kérdés, mikor és hogyan tör ki belőle. Klári fogalmazta meg azt hiszem a legjobban, bár már nem olvasom vissza. Engem is kiüldözött annak idején egy pár ember a cikiző stílusával, és mióta visszatértem, a kávéházba egyáltalán nem is megyek, akkor sem, ha az a két illető nincs ott. Mert nem érdekel.

Én, végzettségemnél fogva (és kutató természetem miatt is, ami azt jelenti, mindennek az aljára nézek, mi miért van) úgy vélem, hogy manapság sok a szóbeszéd arról, hogy így-úgy, csak a jót kell nézni és mutatni. Én azt hiszem, a mélyére kell ásni dolgoknak, amitől előjönnek a problémák.

De összegezve, az alapja egész hozzáállásomnak az, hogy két, önhibáján kívül lent lévő emberbe úgy belerúgni, ahogy ezek tették, először Zalánnal, másodszor a barátnőjével, azt nehezen nyelem le.

Na és emlékezz rá, hogy esett neked az, amikor neked estek, és hogy bizony még nem vagy túl ezen. Manzsu, ezeket kívülről lehet a legjobban látni!

A barátaim egyébként most keményen dolgoznak a szimpla megélhetésért, azonkívül elég rossz a gépük is, megint elromlott. Szóval, másként látom én ezeket a dolgokat, és keményen védelmezem azokat, akiknek - tán ez a legjobb, bár fura kifejezés rá - nincs takarítónőjük.

Szia Isabel! Lindának úgy láttam még nem sikerült belépni.Az, hogy innen valaki kitiltotta azt nem hiszem, ilyenre ne is gondoljatok.Lehet, hogy nála volt ( van) valami hiba a gépében.

Úgy látszik front volt, mert a kávéházban igencsak heves viták zajlottak pár ember részvételével.

Az igaz, hogy itt több százan játszunk, de a kávéházi beszélgetésbe 4-5 ember vesz részt, akik jól megértik egymást.Én ritkán szoktam ott írni, és csak is arról ami a fejtésre vonatkozik.

Nem vagyunk egyformák, van aki minden napi dolgát szereti megosztani másokkal.A másik közösségi lapon van egy ismerősöm, aki mindennap lefényképezi mit főzött. Tegnap pl. paprikás krumplit kolbásszal. Na, ezeken jókat mosolygok és van egy véleményem az ilyen emberekről, de simán elfogadom, hogy ő ilyen és nem zavar.

Azt hiszem nincs itt senkiben semmi rossz indulat, gonoszság csak jellembeli különbségeink vannak.

Mivel ennek a játéknak semmi tétje nincs, nem hiszem, hogy bárki módszeresen ártani akarna a másiknak.

Vannak napok, amikor ingerültebbek, lobbanékonyabbak vagyunk.Az elmúlt pár napra is ez volt a jellemző és azért alakult ki ez az értelmetlen vita a kávéházba.

A szombati és a vasárnapi versenyre sok sikert kívánok! Szombaton lehet, hogy ott leszek, de még nem biztos.

Köszi Zalán. Ígérem, továbbra sem fogok sűrűn beiktatni írásokat. Akit érdekel, máshol úgyis megtalálja.

Remélem, hamarabb lesz gépetek, mint nekem eljő a hétvége. A szombat még hagyján, de vasárnap kis izgire számítok a csapatversenyben. Utána szerencsére öt hét pihi következik, minden szempontból. Puszi

Isabel,

ez a vers a legidevalóbb, amit eddig olvastam tőled. De ne igen tedd ide brilliánsaidat, elég könnyen le lehet koppintani, bár tudom, téged ez nem szokott érdekelni.

Sokszor csókolunk Lindával! már írtunk a szerkesztőnek levélben. Ha meggyógyul az emailünk, mi is írunk, most megint nincs gép, a barátomnál ugrottam fel.

Maria néni meg ne adjon Lindának tanácsokat, ha kérhetem, a legnagyobb tisztelettel.

Fáj a francnak, ha főztök és időjárásoztok, mondjuk nem is olvasunk bulvárt. Más kérdés, hogy ti máshova is beteszitek a lábatokat,

A gonoszságon azt értjük, hogy azt lesitek, kibe mikor és miért köthettek bele, főleg a barátnőd, a Juli néni. Ő például, ha valakinek segített Lindám, azonnal ott termett és még egyszer ugyanazt megírta neki, mintha ő lenne az atyaisten.

Lbaba és Klári megírta az őszintét.

Egyébként meg ide nem szükséges bejönni, tessék a saját portán főzögetni, sütögetni a saját pecsenyéjüket.

Szóltál?

igazságod tudatában

hozzám fordulsz

és én nézem

nőies-piros szádat:

hogy csukódik-nyílik,

ki-befodrozódnak rajta

csigás-csillogó szó-lények,

szabad utat vágva,

tömegesen lódulnak felém –

Nézem mondataid,

mint fényezett osztrigákat,

a szavak csikorogva,

fröcskölve támadnak,

nyelved felhabzik –

torkod elfárad,

ajkad kiszárad –

A vékonyuló szavak

mind bágyadtabban vánszorognak,

s újak születnek a belső homályban,

néhány fogaid mögött várakozva,

többen szájsarkadban ömlesztve-lógva –

majd rekedt erőre kapnak

de tekinteted fárad,

ajkad zsibbadni látszik

szájüreg-pocsolyában

Kedves, mondtál valamit?

nagyon jó volt tegnap a gyerekekkel, kimentünk a grundra! tudod, a Pál utcaiakéra. Ami érdekes módon nem a Pál utcában van, de ez nem is lényeges.

Mit szólsz, kirúgatták Lindát! valaki tehát elég bennfentes. Hívott, hogy nem bír belépni, most is a párja válaszolt Porkinak. Az ő ügyük is elég érdekes volt, Linda mégsem kérte ki magának, hogy ne beszéljenek úgy, mintha ő nem volna jelen.

Ahogy olvasom, lbaba is tud valamit arról, hogy néhányan milyen módszerekkel tesznek tönkre másokat. Előbb piszkálódnak, azt lesik, mibe köthetnek bele. Engem is hogy lebaltáztak! Csak mert nem járunk "kávézni", nem az időjárással, a receptezéssel meg egyéb vénasszonyos locsogással töltjük az időnket. Én már ott tartok, gonoszság ellen nincs orvosság.

Szia Isabel!Sajnálom, hogy ilyen szerencsétlenül sikerült a második nap Pesten.Hát tényleg nem mindegy, hogy kivel van az ember egy csapatban. Valamikor még mi is tudtuk vállalni a két napos versenyt és indultunk haladó csapatban. Általában ugyanaz a négy ember versenyzett, mégis sokszor volt hibáztatás egy-egy rossz betűért egyik csapattagunk részéről.

Nekem az új pontozási rendszer miatt elment a kedvem az egyéni versenytől is.Azt látom minél több helyre igyekszik eljutni az ember, és nem sikerül elcsípni egy dobogós helyet akkor mindig csak lejjebb kerülhet a listán.

Ma láttam a fészen a pesti eredményeket,eddig három verseny után 18. voltam, a pesti 9. hellyel lecsúsztam a 20. helyre. Mint ahogy már írtam is, aki elmegy egyszer és sikerül jó helyen végezni, az meg elöl van.Példa erre egyik klubtársunk, aki nagyon ritkán jár versenyre, az idén egyszer volt, 7. lett és azóta is tartja ezt a helyet.

Mi időt, pénzt és fáradságot nem kímélve utazunk és az eredmény nem ezt tükrözi.Igazságosabb volt az előző pontozás, aki több versenyen részt vesz,azt tükrözze a pontszáma is.

Ahogy írtad az esti kvíz sem sikerült valami jól.

Nekem Pesten a "dupla kupa halmozás" sem tetszett. Mi értelme volt két azonos kupának?

Annak viszont örülök, hogy mellém ültél és a szünetben jól elbeszélgettünk.

Kellemes napot a családdal, jó unokázást!

szia Manzsu,

hát igaza volt Piusznak, B.V. ellen nincs orvosság. Nálatok meg ugye megbeszéltük, mi volt a gond, az se jó, ha túl könnyű.

De nem tudod, mi volt a csapatversenyen! mondtam is Helgának, egyáltalán nem mindegy, kivel csapatozik az ember. Először is mester tagunk közölte, hogy mégsem maradhat. Nem találtunk helyette másikat, pedig volt elég csapat, melyekből hiányzott egy fő. Másodszor haladó tagunk nem tud semmit, ezért kezdettől kapkod, dobálózik, hisztizik. Félúton odadobja az ő rejtvényét, én az enyémben jól benne vagyok, elkéri. Vagy inkább csináld a szigetest! és azt is odadobja.

Na ilyen állapotban olyan nehéz szigetest megcsinálni! alig volt rá fél órám már, persze hogy csak félig jutottam el, most is utolsók voltunk. De, mint említettem, nem is ez zavart. Inkább a módszer, ahogy ezek minket kisajátítottak. A múltkor ugyanez volt, ugyanezekkel. Úgyhogy még Balassagyarmatra elmegyek, mivel szereztek szállást és kíváncsi vagyok a "paplakra". Utána azonban befejezem a csapatozást, egyéniben sokkal kellemesebb, nem zavarnak ártó energiák és csak magamat hibáztathatom, ha nem tudok valamit. No, leszámítva persze a mostani egyénit, no de ilyen iszonyat meghatározásokat!

De most a haladók is sokat szenvedtek, néha S. J. is kitesz magáért a kínzásban.

Az esti kvízre maradtunk, mert Mari nagyon imádja. Ez viszont úgy zajlott most, hogy aki levezette, elindította a tíz perc fejtési időt. Utána pedig folyamatosan beszélt, hiába szóltunk többen is, hogy így nem tudunk a saját fejtésünkre figyelni. Ez végig így ment. A végén már az volt az érzésem, külleme kissé szadista jellemet takar.

hát Lindám, nemigen használt a csipkés alsó. Ahogy a "fészen" Pí is írta: B.V. ellen nincs orvosság.

Most készülök az unokákhoz meg a lányaimhoz, előre félek a melegtől, de hát csak mára tudtuk összehozni egy kisebb találkozót.

én is néztem a fészt, láttalak benneteket. Már unalmas gratulát fogadnod, azt hiszem, inkább sok puszit küldök és egy csipkés alsót. Amit föl kell kötnöd, mert említetted, hogy hétvégén nagyon kemény dió lesz a versenyfeladat.

Én meg egyre inkább azon vagyok, hogy itt hagyom a pitlibe ezt a rejtvényezést. Már nem tudok több átkot kiszűretni, az elején elcsesztem más hülye extrákkal. Így most is bejött egy, ami nem mozdul az istennek se. Pedig jönnek be a tegnapi pontjaimat adó extrák, és már volt egyszer olyan, hogy csak jöttek-jöttek, viszont az átok maradt. És szépen el kellett dobálnom majd minden extrámat. Így persze ha végre feloldás jön, az egyiket megint cserére kell felajánlanom. És kérdés, hogy lesz-e olyan, akinek az extráiért érdemes cserélni az enyéimet.