Rejtvényjáték kávéház

Új hozzászólás

3218. Pepita2015. júl. 13. 16:05
A hétvégén kevesebben voltunk, mint vártam, így még mindig a lecsót esszük. Éppenséggel nem panaszképpen mondom, de egy-két hétig biztosan nem fogok újra csinálni. :)
(válasz Maria54 3217. hozzászólására)

3217. Maria542015. júl. 13. 15:04

Volt kakastaréjos szalonna is, úgy az igazi. Tulajdonképpen a szalonnasütés után megmaradt füstölt szalonna adta az ötletet. Eredetileg brassóira gondoltam.

Sőt, volt olyan, hogy éjszaka esett, nappal sütött. Az volt az igazi! Hét végén megint sülhetünk a nem létező saját zsírunkban! Mindenesetre délelőtt nekem sem volt kedvem elmenni postára és vásárolni. Megvártam, hogy kisüssön a nap.

(válasz Pepita 3216. hozzászólására)

3216. Pepita2015. júl. 13. 14:23

A cigánypecsenyét legjobban a tetején lévő füstölt szalonnával kedvelem, olyan kakastaréjosan. Remélem, hogy a hétvégén lesz hozzá szerencsém.


Az időjárás nem a kedvemre való. Manapság, ha elromlik az idő, napokig is kitart. Régen volt egy zuhi, dörgéssel és villámlással, aztán újra kisütött a nap és meleg volt. Felszáradt az eső.

Ezért is adtuk el a nyaralót. Két hétig is fagyoskodtunk, mire lassan újra felmelegedett az idő, de a víz még hideg maradt.

A teleknek legalább haszna van és hűvösebb időben még kellemesebb is dolgozni.

(válasz Julianna 3212. hozzászólására)

3215. Maria542015. júl. 12. 17:02
Remélem, nálad is gyorsan elmúlik, mint Pepitánál. Mielőbbi jobbulást!
(válasz Anoli46 3213. hozzászólására)


3214. Pepita2015. júl. 12. 16:41

Sajnálom, hogy te is lerobbantál. Nekem használt az este bevett algoflex izület és a hasonfekvés.

Napközben én is kitámasztom a keresztcsontom, az jólesik.

Jobbulást! :)

(válasz Anoli46 3213. hozzászólására)

3213. Anoli462015. júl. 12. 15:51
Ó lányok! Nem elég nekem ez a nagy meleg. Tegnap este már éreztem, hogy a derekam nem az igazi. Gondoltam, reggelre talán megpihen. Sajnos nem így lett. Reggel alig tudtam felkelni, járni is elég fájdalmas. Most kitámasztott derékkal üldögélek egész nap. Remélem, holnapra javul.

3212. Julianna2015. júl. 12. 10:37

(Válasz Maria SOS-beli hozzászólására:)


Nálunk is nagyon szeretik a cigánypecsenyét, aminek azelőtt persze hírét sem hallották, de mindenkinek ízlik a jó kis foghagymás-paprikás-fűszeres puha hús, különösem ezekben a barbekjús (vagy hogy momdjam) időkben.

Ilyenkor még a hatodik szomszédot - hát még a kutyáját! - is odacsalja az illat.

Meg vannak róla győződve, hogy ez valami délfranciaországi csemege! :)


3211. Pepita2015. júl. 11. 23:58

Ha kettős állampolgár, akkor is a gyámhatóság tud intézkedni a követségen keresztül. Nem próbáltad? Vagy akkor elveszti az ottani jogosultságát? Csak nehogy visszaigényeljék tőle az eddig kifizetett járandóságot. Mert ilyen esetben megtalálják az embert.


Sajnos, ha veled valami váratlan történik, bekerül az állami rendszerbe, ha időben rátalálnak. A lánya valószínűleg nem fog ideutazni. :(

Ha rosszabbodik az állapota, nem fogod tudni ellátni, mert komoly fizikum kell hozzá. Kórházba kerülhet és nem tudod kihozni. Semmi jövedelem nélkül elfekvőbe viszik. :(


Egyedülállóként még fontosabb egy közösséghez tartozni, akik figyelnek egymásra. Egy kis faluban, - mint az enyém, - ez jól tud működni. Még egymás állatairól is gondoskodunk, ha kell. :)

(válasz Sutyik 3210. hozzászólására)

3210. Sutyik2015. júl. 11. 22:56

Természetesen nem törvényes. de, int írtam cca. kb 2000 km a távolság.

Jól látod, a legnagyobb gondom, mi lesz vele, ha valami történik velem. Pl. itt a telken. Ki viszi haza Pestre, cincóval együtt. Ki zárja be az itteni házat? Ha velem, vmilyen komolyabb történik, pl egy hétnél hosszabb kórház. (rosszabbról ne is beszéljünk, a pakliban levők ellenére.)

(válasz Pepita 3209. hozzászólására)

3209. Pepita2015. júl. 11. 22:29

Ez egy patt helyzet. Törvényes dolog az, hogy a lánya felveszi a nyugdíját? Ilyenkor a gyámhatóságnak kellene intézkednie, törvényes hozzátartozó híján.

Mi lesz, ha hirtelen neked lesz szükséged kórházi kezelésre? Még rosszabb, ha csak leszaladsz a boltba, útközben elesel, eltöröd a lábad és elvisz a mentő? :(

(válasz Sutyik 3208. hozzászólására)

3208. Sutyik2015. júl. 11. 20:45

tudatában.) 2 éve meghalt, de rám hagyta a 3. nejét, akinek 11 éve olyan agytrombózisa volt, hogy a dokik akkor is csodálkoztak, hogy életben maradt. Akkor tökéletesen visszajött, de 10 év eltelte után az akkori csoda visszaköszönt.

Ja, csak azt felejtettem el mondani, hogy nem magyar anyanyelvű a rám maradt 3. nej. Emiatt még nekem pihenési időre sem tudom semmilyen intézménybe beadni. Az már csak hab a csokitortán, hogy a cca. 2000 kilométerre élő egyetlen lánya örül, hogy: él az anyu lakásában, felveszi a nyugdíját és persze nincs semmi gondja vele.

Nem vagyok hívő, de remélem nem csak a jó nyeri el a méltó büntetését.

(válasz Sutyik 3207. hozzászólására)

3207. Sutyik2015. júl. 11. 20:31

Csak az tudja megérteni, aki volt hasonló szituban. Nekem ez már a 3. A mostani ráadásul nem is vérszerinti rokonom, apám 3. felesége.

Az első az anyám volt. Utána lecserélte alig fiatalabbra, de jóval gazdagabbra. Amikor egyetemre jártam nem akart gyerektartást fizetni. (Érdekes módon mindig vizsgaidőszakban voltak a bírósági tárgyalások.) Amikor a doktorátust is megszereztem akkor már dicsekedett velem. 18 éves koromtól dobott, 60 éves koromban megjelent, hogy gondoskodjak róla. Nem részletezem, ha elkergettem volna, akkor sem ítélt volna el senki (a körülmények

(válasz Pepita 3202. hozzászólására)

3206. Pepita2015. júl. 11. 13:06

Talán régebb óta gépezek,s ezért már rutinosabb lettem. Kezdetben nem volt eldurvulva a netes beszélgetés, hiszen csak kevesen férhettek hozzá és kulturált mederben folyt. Aztán elterjedt és az inkognitó adta lehetőséget sokan arra használják, hogy bármit kiadjanak magukból. Ma már semmi nem lehet pl.fehér, mert van akinek az fekete és még rád mondja teljes meggyőződésével, hogy színvak.

Nem kell fórumozni, vagy ha mégis, akkor ezzel számolni kell. Sokszor nehezen jön át a mondanivaló és könnyen félreérthető.


Szerencsére itt már nincs vetélkedés, és félreértések sem borzolják a kedélyeket. :)


A játékra visszatérve, én kezdettől fogva "csíptem" az extrákat. Annyira elvagyok magammal, hiszen nem jelent számomra semmit, hogy rajtam kívül még kik játszanak és milyen eredménnyel. A saját hibáim se tudnak zavarni, hiszen papíron tudok hibátlanul fejteni. Ilyen téren hatalmas az önbizalmam. A gép nem tudja elvenni.

Úgy is mondhatnám, hogy az extrák tartják bennem a lelket, - na meg a fórum. Ha nem lennének, már régen meguntam volna.

(válasz Klári 3205. hozzászólására)

3205. Klári2015. júl. 11. 11:37

Az biztos, hogy a net-nek köszönhetően új színét ismertem meg a világnak. Egyedüli gyerek vagyok, napi 6 órás edzéseim miatt kimaradt az életemből a bandázás, laza lógás, később, ahol bántás ért volna, onnan elmenekültem - így majd hanyatt vágódtam, hogy lehet élvezni olyan tevékenységet,hogy dobd el egyenként az összes extrádat, meg mostantól kezdve minden eredményedből levonunk 30%-ot. Miért? Hát CSAK.De ezek szerint ezt lehet kihívásnak is felfogni, játéknak, mosolyogva?

Kezdetben hozzászóltam néhány fórumhoz, gondolván, hogy tanácsot tudok adni abban, amihez értek.Aztán tapasztalva, hogy néhány fórumon úgy dorongolják le egymást az emberek, mint ha idióta bűnöző lenne, például gyermeknevelési kérdésben azok osztják az észt, akiknek soha nem volt gyerekük,egy pszichológiai könyv még a kezükben sem volt, nem hogy beleolvastak volna,nem a helyzetet elemzik, hanem a fórumozó személyiségét ócsárolják, elment a kedvem ezektől is. Kinyílt ugyan nekem a világ az internet által, de nem mondom, hogy nagy örömömre szolgálna egyértelműen.De tény, hogy edzi a személyiséget. Viszont jó szokásomhoz híven kihátrálok onnan, ami zavar, bánt:)Nem hinném, hogy a játékszenvedély fenyegetne, sőt, épp az a baj, hogy a féket, a kontrollt soha nem tudtam kikapcsolni az életemben:(

(válasz Pepita 3203. hozzászólására)


3204. Pepita2015. júl. 11. 10:46
Olyan szép időnk van! Túl vagyok az első kávén, már csak egy vadi új rejtvény hiányzik. :)

3203. Pepita2015. júl. 11. 10:27

Még jó, hogy nem valamilyen játékteremben játszottál pénzben. Téged komolyan veszélyeztetett volna a játékszenvedély. Szerintem nem vagyunk felkészültek az internet adta szórakozáshoz, - ha egyáltalán erre fel lehet készülni. A gyerek kezében is állandóan ott az okostelefon, a tablet, a számítógép, amíg el nem vesszük tőle.

Olyan ez, mint a kábítószer.

(válasz Klári 3201. hozzászólására)

3202. Pepita2015. júl. 11. 10:04

Még jó, hogy van cicád! Nem lehet könnyű dolgod egyedül ellátni a betegedet.

Én a férjemmel 3 évig láttuk el alzheimeres anyósomat, amíg anyukámat is ide kellett vennünk. A két időssel még ment egy évig, de amikor már pelenkázni kellett, elhelyeztük egy viszonylag jó öregotthonba. Nehéz az ilyen beteggel és a mi pszichénket is nagyon megviseli, amikor már meg sem ismer.

Ilyen élethelyzetekben aztán olyan mindegy, hogy játék közben mit oszt le a gép. :)

(válasz Sutyik 3195. hozzászólására)

3201. Klári2015. júl. 11. 06:53
Á, dehogy léptél be.:)Amíg az embernek forog az agya önmaga körül, addig nincs baj.Csak azt nehéz megtanulni, hogy nem kell 100%-ra törekedni. Nem olyan leértékelő az, ha az asztalodnál a 9 emberből egy a sótartó után nyúl:)Attól még lehet jó a kajád:)Én ezt a játékot azért üdvözöltem kitörő örömmel, mert ez megmutatta, hogy hol a hiba, konkrétan, objektívan, mi kellett volna a 100%-hoz. Rá kellett jönnöm, hogy figyelmetlen vagyok, túl magabiztos az emlékezetemben...és ezt már-már tragédiának éltem meg.Pár hétig/hónapig még az álmaimba is belopózott a fejtés kényszere. Mint mikor napokig, kora reggeltől szedtem a köszméténket, esküszöm, kövér, zöld körök gomolyogtak az álmomban:)Sose hittem, hogy eljutok itt oda, hogy kimarad 3-4 nap, és nem izgat. A zöld pipa után nem erre nyitom a szám, hogy ó, hogy az a .....S nem tölt el eufória,mikor a kicsi nézi meg az eredményt, hogy "egyessel kezdődik mamus"-mert még nem érti ugyan a jelentését, de a "100%" valami felemelő, fenomenális dolog lehet, ha a mamust így lázba hozza:)De valóban, már néha eljutok én is oda, hogy a sz. is le van sz.va, csak ehhez kell egy önfejlődés:))És ismét az élet teljes szeletét látni, nem ezt a kis behatárolt részletét.Na, szép napot mindenkinek!
(válasz Sutyik 3195. hozzászólására)

3200. Klári2015. júl. 11. 06:32
Mostanában egyre többször veszem be a lesza.om tablettát. Az ember rájön, hogy a dolgok akkor is megtörténnek, ha nem ő organizál,néha jobban is:), és nem lehet mindent a saját arculatunkra formálni. Amire nem lehetünk hatással, azt tudomásul vesszük.Kérdés, hogy ez bölcs belátás, vagy beletörődés? Polemizáltam én már korábban is itt a játék lényegéről, a gonosz extrákról.Meg kellett tanulni,hogy annyit vegyek el belőle, ami még jó nekem.Aztán a többivel nem törődni:)
(válasz Julianna 3197. hozzászólására)

3199. Pepita2015. júl. 11. 01:14

Most lett vége a napomnak, holnapra készítettem 3 kg paprikából lecsót, remélem elég lesz! :)


Emlékszem, hogy anyukám kb.80 évesen állandóan panaszkodott és zsörtölődött, pedig még aktív volt, egyedül élt tőlünk 15 percre, piacra járt, sütött-főzött. - Miért nem délelőtt jössz, miért nem délután jössz, nem jó kenyeret vettél, a szomszéd kopácsol, rossz a tv-műsor stb.

Egy ideig illedelmesen hallgattam, de aztán nem hagytam annyiban a dolgot.

Kissé emelkedett hangon mondtam, hogy Anyuka úgy él, mint Alizka meseországban és mégis elégedetlen! Felsoroltam az összes jó dolgot az életében. A gyönyörű összkomfortos lakást, ahol télen sem kell fűteni és fázni, nem beteg, a mindennapi együttlétet, amikor a gyerekeim kiviszik sétálni a Csöpi kutyáját, a hétvégi kirándulásokat a telekre stb.


Anyukám másnap délelőtt telefonált: Itt Alizka néni, - mondta, és nevetett. Azóta nincs elégedetlenség és zsörtölődés.


Csak úgy, eszembe jutott. :)


3198. Maria542015. júl. 10. 20:58
Annyi mindent kellett és kell komolyan vennem, hogy keresnem kellett valamit, ami csak játék és kikapcsolódás, öröm. Ez az a játék, ami még az átkok ellenére is mindig jutalmaz. Gyakran ülök le fejteni úgy, hogy most van az a pont, amikor szükségem van valami kellemes dologra. Ha kevesebb az időm, akkor csoki, ha több rejtvény.
(válasz Sutyik 3196. hozzászólására)

3197. Julianna2015. júl. 10. 20:03

Őszintén mondom, Klárikám, nem bántam meg, hogy érdeklődtem utánad!

Egy kis kibeszélés, egy kis önismereti "csevej" nem árt senkinek. Te is mintha itt és most foglaltad volna tömören szavakba, amit érzel, és ami történik Veled.

Ez néha többen ér, mint három pszichológus és tíz dilibogyó...

Köszönöm, hogy válaszoltál, gyere közénk gyakrabban! :)

(válasz Klári 3186. hozzászólására)

3196. Sutyik2015. júl. 10. 19:30

Nem tudom, Te hogy vagy vele. Legyen nálad is egy határ, amikor "még a szar is le van szarva".

Moderátorok elnézést!

(válasz Klári 3194. hozzászólására)

3195. Sutyik2015. júl. 10. 19:25

Ha képes voltál tarkón ragadni magad és kirántani a trutyiból, akkor Te is is mindenre képes vagy! Bogyók, kurkász legyen azoknak, akik egyedül nem képesek

Akaraterőd, belátóképességed van, ez a legfontosabb.

Én oroszlán vagyok, tehát "elrendeltetten" még inkább maximalista. Dühöngök, morgolódok, ha nincs 100 %, de folytatom.

Az agyilag teljesen zokni egyedüli hozzátartozómmal nem lehet kommunikálni. Marad a cica. De inkább ez a fórum, ahol magánéleti problémáink hibásak.

De ha így is lenne, egy kávéházas dumcsi, akkor is sokat segít. Szerintem.

Ha állatbarát vagy, akkor + még a RÁK fórum is.

Bocsi, hogy beleléptem a magánszférádba!

(válasz Klári 3194. hozzászólására)

3194. Klári2015. júl. 10. 18:52

Próbálnék őszinte lenni, Sutyik, legalább magamhoz:)

Én egy nagy, igazi, 100%-os RÁK jegy vagyok. "Elvagyok" magamnak a langyos vízben, ha valami zavar, akkor hátrálok tisztességesen, de ha már nincs hova, akkor elő az ollóimmal - de csak azért,hogy hagyjanak békén.A másik sz. vonásom, hogy nem vagyok egyáltalán sikerorientált, sőt, nagyon is kudarckerülő.Emiatt az élet sok dolgáról lemaradok, mert ha csak lehet, nem megyek bele versenyhelyzetbe, ismeretlen utakra.Maximalista lennék magammal szemben, de ez a játék nekem csak bosszúságomra van, hogy még itt sem vagyok képes hibátlan teljesítményre.De az is zavart 2014-ben, hogy mi a fenéért áldozok én ennyi időt a fejtésre, s főleg ha mást csináltam is, a gondolataim a körül forogtak, hogy menjek már fejteni. De doki nem kellett hozzá, magamat tudtam kirántani ebből a kényszerből:) Akkor valóban depi közeli állapotban voltam néha, de most már felszabadult vagyok,s csak nevetek akkori magamon.Nem, bogyókat sose szedtem, kurkásznál sem jártam, csak el kell jutni ahhoz a ponthoz, hogy azt mondjam magamnak, Klári, te nem vagy normális:)

(válasz Sutyik 3192. hozzászólására)




Facebook ikonKövess minket a Facebookon is, hogy ne maradhass le az oldallal kapcsolatos legújabb hírekről, információkról: Rejtvenyjatek.hu a Facebookon

Minden jog fenntartva © 2024, www.rejtvenyjatek.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info(kukac)rejtvenyjatek.hu | WebMinute Kft.