Rejtvényjáték kávéház

Új hozzászólás

1525. Maria542014. dec. 10. 22:21
Egyetértek. Jövőre nem dúlok-fúlok.:) Láttunk egy filmet egyszer, ahol a férfi hatalmas csokor vörös rózsával lepte meg a feleségét, aztán megölte.
(válasz Pepita 1524. hozzászólására)

1524. Pepita2014. dec. 10. 21:20

Ha tudtak a sikeredről, akkor nem lehet őket a leglegbarátnőknek hinni. Ha nem tudtak róla, akkor viszont nem is várhatod el, hogy örüljenek veled együtt az örömödnek.

Barátok között nem lehet az ember olyan szemérmes, hogy nem beszél az örömeiről, hiszen viszont örülünk a másikénak.

Ez olyasmi, mint amikor mi ünnepelni készülünk pl.a házassági évfordulónkat, de a párunk aznap éppen elfelejti. És ahelyett, hogy kedvesen rávezessük, helyette dúlunk-fúlunk és nem szólunk egy árva szót sem.

(válasz Isabel 1520. hozzászólására)

1523. Isabel2014. dec. 10. 21:14

Maria! Olyanok - IS -, amilyennek neveltük őket. De, valamivel TÖBBEK is, és ezt saját jó természetük adja már hozzá. És amit én esetleg elrontottam a nevelésükben (már tudjuk is, hogy mit, nem is egy dolgot), azt ők helyrehozzák. Az, hogy 18 éves koruk óta nem szólok bele az életükbe, csak meghallgatom őket, maximum ha tanácsot kérnének (de nem kérnek), ha bármilyen segítséget kérnek, azt is igen, azon nyomban! Lehet, hogy hozzászólásaimból már kiderült, miért becsülöm egyiket jobban a másiknál, de ezt muszáj hogy ők is érezzék. Mert ha nem is ilyen szavakkal mondom nekik, úgy beszélek, ami ezt bizonyítja.

A Ridikült is láttam, őszintén szólva semmi különös nem derült ki számomra. Hosszú lenne, de a mi családunkban generációkon át hordozzuk ezt az átkot. Mármint azt, amit anyácskám is oly büszkén hangoztatott: "mi elvagyunk férfiak nélkül is". Nos, szegénykémnek volt oka rá, hogy így vélekedjen, és nem vette észre, hogy ettől boldogtalan. És hát, apát valóban nem pótolta más, de szerintem az se lett volna jó, ha mégis velünk marad.

(válasz Maria54 1522. hozzászólására)

1522. Maria542014. dec. 10. 17:45
Isabel! A gyermekeink olyanok, amilyennek neveltük őket. Szerintem te is büszke vagy rájuk, és ők sem cserélnének le mással. Tulajdonképpen a hétköznapok minősége, ami számít. Néha persze nem árt, ha kimutatják, hogy örülnek és büszkék ránk, de mi kimutatjuk, kimondjuk nekik, hogy csodálatosak? Ez vonatkozik minden kapcsolatra. Most a Ridikülben is éppen az a téma, hol rontjuk el.
(válasz Isabel 1520. hozzászólására)


1521. Maria542014. dec. 10. 17:37
Ez arra vall, hogy nagyon jól vezetsz!:)
(válasz Pepita 1519. hozzászólására)

1520. Isabel2014. dec. 10. 15:29
Lehet, igazából nem érdekli őket nagyon, csak udvariasak. Én ezt megértem, van dolguk, ami meg engem nem érdekel. Különben nálunk sose volt felhajtás, bárki valami sikert ért el. Sőt, mondok mást: a leglegbarátnőim úgy reagáltak, mikor tíz éve megjelent egy cikkem egy minőségi lapban - hogy alig reagáltak. Mikor utcán volt a lap, épp jött haza az egyik külföldről, találkoztunk, meghívtam őket sütire-kávéra. Gondoltam, ahogy másoknál is szokás, gratulálnak, de persze nem szóltam, mert az ember nem hívja ki. Megették a sütit, megitták a kávét, közben a külföldről hazatért lány fiáról beszéltünk, de végesvégig. Egy árva szó nem hangzott el arról, hogy Isabel elért valamit, amire régen készült és vágyódott. Kicsivel később itthon maradt barátnőmnek azért megemlítettem volna, hogy jó, nem egy nagy durranás, ha az embernek két teljes oldalon megjelenik egy cikke. Nekem magamnak amúgy is megvolt a sikerélményem, belül boldog voltam és elégedett. De azért jól esett volna a leglegbarátnőktől is egy-egy hasonló szó.
(válasz Pepita 1518. hozzászólására)

1519. Pepita2014. dec. 9. 21:37
Ebben hasonlítunk. ;) Én csak vezetni tudom az autót. 30 éve vezetek, de nálam még sosem volt semmi esemény. Valahogy mindig a férjemnél van defekt, leállás, felforr a víz és egyebek. :D
(válasz Maria54 1517. hozzászólására)

1518. Pepita2014. dec. 9. 21:33
Csak azért nem beszélnek róla a lányaid, mert ők teljesen természetesnek veszik. Veled nőttek fel és ismerik képességeidet. De hidd el, maguk között tudják, hogy okos és ügyes az anyukájuk. :)
(válasz Isabel 1516. hozzászólására)

1517. Maria542014. dec. 9. 20:38
Fiam, mikor nézi, mit csinálok, szörnyülködik: "hova írod, nem értem, az após is oda írja, mondtam, hogy ide írd!", dehát az eredmény ugyanaz, ha ideírom vagy odaírom, akkor is. Nem mindegy? Ő úgy tanulta, én így szoktam.Elismerem, lenne mit tanulnom tőle. 5 évesen már játszottunk a nővére Commodore-jával. No meg férfiból van, én meg műszaki antitalentum vagyok. Már rég volt jogsim, mikor a kicsi fiam mutatta, az a gyertya a kocsiban.
(válasz Pepita 1514. hozzászólására)

1516. Isabel2014. dec. 9. 19:55
Na most, csak a téma kedvéért, én valóban sokszor megleptem a lányaimat olyasmivel, amihez ők közel se jutottak. Utóbb már nem is vagy csak érintőlegesen közöltem velük dolgokat, mintha azt mondanám, vajas kenyeret reggeliztem. Így volt pl. a 2010-es idegen nyelvű gépelés világversenyén, vagy idén tavasszal a kezdő első helyezés Székesfehérvárott, rejtvényfejtésből. Gratulálnak, de aztán nem nagyon beszélünk róla. Viszont előttük még ott az élet, Judit lányom gyereknevelésből, a másik meg diplomáciából vizsgázik jól, Judit az utóbbiból is. Amolyan hullámtörőnek születtek, konfliktusokat simítanak, nem szakmából, ösztönből.
(válasz Pepita 1514. hozzászólására)

1515. Isabel2014. dec. 9. 19:51
Gondolod? lehet, hogy ő se boldogult könnyen, mert ő is azonnal akar, de mindent és lehet. Kissé ideges típus, igaz, tőlem örökölte. A kütyü nehezebb volt neki, nem tudott kivárni. Egyébként milyen sokszor eszembe jut, gyerekkoromban kisebbik nővérem mondása: mindenki saját magából indul ki. Ezt ma már teljes mértékben aláírom. Ezért - sem - szabad mások álmait elemezni, hiszen saját maga gondolatain, életén át szűrve ad bárki, senki nem tud elvonatkoztatni ettől.
(válasz Maria54 1513. hozzászólására)

1514. Pepita2014. dec. 9. 18:28
Itt jól kiokosítjuk egymást, aztán az unokáinkat elkápráztatjuk. Néha nem is feltételezik, hogy tudunk bánni a kütyükkel. :)

1513. Maria542014. dec. 9. 16:07
Csak eleinte nehéz, de hozzá lehet szokni az okostelefonhoz. Szerintem a lányodnak is gondot okozott az áttérés, azért mondta. Biztos nem arra gondolt, amit írtál. Jól teszed, ha az unokád születése utánra halasztod. Januárban úgyis minden akciós lesz, hogy a karácsony után megmaradt forintjainknak helyet csináljanak.
(válasz Isabel 1511. hozzászólására)

1512. Maria542014. dec. 9. 15:59
Tudok szörnyűbbet! Keresztfiam féléves kisfia iPadon néz mesét és anyuka megosztja. Mi biztosítottuk az időt nekik sajátmaguk és a világ felfedezésére. Hároméves volt az unokám, amikor intenzíven feküdt, apuka dolgozott, anyuka az egyévessel otthol volt, bevittek laptopot, tudja nézni a Schreket. Mivel ott voltam mellette, eltettem, inkább mesekönyvet vettem elő, aztán beszélgettem vele. Nem csoda, hogy kicsit sok a hiperaktív a mai gyerekek között. Nincs séta, mindenhova kocsival rohannak, hogy több idő jusson gépezésre. Lehet, okosabbak lesznek, de egészségtelenebbek. Sőt, megkockáztatom, lassan az emberiségnek láb helyett kereke nő.:) Unokámnak akkor nagyon igaza volt. De még csak alíg 2 hónapja barátkozgattam ezzel a masinával. Tudtam, hogy benne van a világ, csak fel kell fedeznem.Jól haladok.
(válasz Pepita 1509. hozzászólására)


1511. Isabel2014. dec. 9. 14:31
na most vicc, a gyerekeim kevesebbet tanultak számítógépen, mint én. De mikor megvették maguknak az okostelefont és én nézegettem, azt mondja az egyik: anyu, nehogy ilyet vegyél! értsd: már nem vagy ehhez elég friss agyú. Azért is ilyet veszek, de csak a tévé után. Vagy az unokám születése után, mert gondolom, utóbbi igen-igen leamortizálja majd a fiókomat.
(válasz Pepita 1509. hozzászólására)

1510. Isabel2014. dec. 9. 14:29

Az unokák ilyetén megállapítása soha nem mérvadó. Mert hozzájuk képest nem lehet mérni.

Én tkp. 90-ben tanultam meg az alapokat, aztán tengernyi programot, felhasználói szinten. Utóbbi miatt nem sikerül rájönnöm, hogyan töltsem le a naponta felajánlott plugint. Aminek a hiánya miatt sok blogba nem tudok beleszólni. Talán jobb is:-)

(válasz Maria54 1506. hozzászólására)

1509. Pepita2014. dec. 9. 13:48

Annyi mindent kell tanulni és ráadásul ömlik az emberre az új technika, hogy én már besokkaltam tőle. Itt van pl.az iPad, i-phone. Nem akarom megtanulni, pedig egy kórházba kerüléskor biztosan jó szolgálatot tenne. A gyerekek győzködnek. :)

A 7 éves karácsonyra tabletet kér. Hát nem szörnyű. :)

(válasz Maria54 1506. hozzászólására)

1508. Pepita2014. dec. 9. 13:39
Remélem, hogy karácsonyig ideér. :)
(válasz Maria54 1507. hozzászólására)

1507. Maria542014. dec. 9. 11:49
A Bakonyban esik a hó! Csodaszép. Kutyánk is örült neki.

1506. Maria542014. dec. 9. 11:47
Unokám állapította meg. De tanulékony vagyok, nem adom fel. Már egyre többet tudok és nagyon élvezem. Jártam tizenéve szám.gépes tanfolyamra. Akkor megállapítottam, hogy ez nem lesz az én barátom. Ugye, milyen rugalmas vénasszony vagyok?
(válasz Isabel 1505. hozzászólására)

1505. Isabel2014. dec. 9. 09:44

elló:-) te írtad, hogy antitálentum vagy a számítógépen? sajnos, néha összekeverlek még titeket, és sokáig tart, míg visszanézek, ki mit írt.

Ma kicsit pocsék a kedvem, de csak kicsit. Megyek, megcsinálom a három rejtvényemet.

(válasz Maria54 1504. hozzászólására)

1504. Maria542014. dec. 9. 07:27
Jó. Írtam pár sort, de nem sikerült elküldenem. Helyette majdnem blogot nyítottam. A sors keze? Majd még megpróbálok írni a fádhoz.
(válasz Isabel 1502. hozzászólására)

1503. Isabel2014. dec. 8. 22:55

Van egy tippem: üsd be a keresőbe, valamit biztosan kiad! én a múltkor találtam egy oldalt, meg is jelöltem, de aztán nem volt türelmem. Régi hirdetéseket gyűjtött egy pasi, nagyon érdekesek voltak.

Én is emlékszem három, sőt négy szemes mogyorókra is. Ma már pucolva veszem inkább, lustaság!!!:-(

(válasz Pepita 1501. hozzászólására)

1502. Isabel2014. dec. 8. 22:54

Üdv mindenkinek így késő este!

Maria, üsd be a ho-t!:-) írtam egy pár sort és ott látható a karácsonyfám is, tegnap végeztem vele.

Másokat is érdekelhet, újra ideírom, ne kelljen legyalogolnotok: hogyizlikanyugdij.blogspot.hu

Én már félig megvettem a karácsonyi ajcsikat, lesznek aprókák, magam készítette ez-meg-az, de ágyneműt kapnak.

Engem nem kérdeztek, mit szeretnék...

Aztán jó éjszakát, ma én is korán fekszem, hosszú volt a nap!


1501. Pepita2014. dec. 8. 21:32
Most már csak azt kéne tudni, hogy az 50-es években honnan importáltuk. :)
(válasz Julianna 1500. hozzászólására)




Facebook ikonKövess minket a Facebookon is, hogy ne maradhass le az oldallal kapcsolatos legújabb hírekről, információkról: Rejtvenyjatek.hu a Facebookon

Minden jog fenntartva © 2024, www.rejtvenyjatek.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info(kukac)rejtvenyjatek.hu | WebMinute Kft.